Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-29
4 javaslatommal is - jelentette ki Pozsonyban Ján Slota, a több részre szakadt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kijelentéseirõl elhíresült politikusa. Slota szerint Duray elle n főleg a magyarországi médiából gyűjtötte össze a bizonyító anyagot. Közölte azt is, hogy a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének igazi főnöke Orbán Viktor, a "soviniszta magyar politikus". Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MKP évek óta terül eti autonómia kivívására törekszik, majd ebben a térségben népszavazást hirdetne, s végül DélSzlovákiát Magyarországhoz csatolnák. Lapunk megkeresésére Duray Miklós közölte, hogy a kommunista rendszerben már átesett a tűzkeresztségen, ezért sem érdeklik ő t Slota hangoskodásai. Bugár Béla rossz viccnek minősítette a szlovák politikus indítványait, amelyekkel jogállamban a legfőbb ügyészség csak az idejét pocsékolja. Érdeklődésünkre az illetékes helyeken csupán annyit közöltek, hogy jelenleg ismerkednek a be adványok tartalmával. Slota egyébként attól is tart, hogy "a nyugateurópai országok egyre szigorúbban lépnek fel velük szemben, s így rövidesen előfordulhat, hogy a jórészt muzulmán menekültek számára országunk nem tranzit, hanem célállomás lesz". vissza Ukrajna: unióból unióba? Népszabadság • Miklós Gábor • 2005. január 29. Amikor Viktor Juscsenko a héten Strasbourgban járt, interjút adott a BBC ukrán adásának. Ebben kijelentette: amint megalakul a központi kormán y, és létrejön az európai integrációs ügyekkel foglalkozó hatóság, országa beadja felvételi kérelmét Brüsszelben. Az új ukrán elnök még azt is megígérte, hogy külön miniszterelnökhelyettest nevez ki, aki kizárólag az európai ügyekkel foglalkozik majd. M indez - mondta - néhány héten belül megtörténik, és utána már mehet is a dokumentum az EU központjába. Nem ez volt az első hasonló kijelentése a forradalmas úton hatalomra jutott politikusnak. És mivel első útja valóban Moszkvába vezetett Putyinhoz, utána valóságos európai turnét folytatott le. Mindenütt elmondta: Ukrajna EUtag kíván lenni. Úgy tűnik, az ukrán elnök úgy döntött, hogy addig ismétli ezt a szándékot, amíg az vágyból valósággá lesz. Eközben egyetlen valódi biztatást sem kapott. Sem Brüsszel ből, sem máshonnan. Barroso, az Európai Bizottság elnöke szinte szótagolva ismételte el többször is a héten, hogy nincs szó Ukrajna felvételéről a belátható jövőben. Igaz, hogy helyettese, Margot Wallström asszony ezt némileg szelídebb intonációval közvetí tette. A vezető európai tisztviselők szeretnék, ha Juscsenko és társai elfogadnák, nekik az európai tervekben egyelőre a "jó szomszédsági kapcsolatok" kategória jár. Ezt pedig - mondta egy magyar EUszakértő - rettenetes nagy távolság választja el még a ta gjelöltségtől is. Már az előző kijevi adminisztráció is belátta, nem maradhat hosszasan sehová sem tartozó Kelet és Nyugat közötti "kompország", avagy ami még roszszabb, "ütközőállam" a NATO és Oroszország között. Kucsma és köre inkább a nyugati opcióra szavazott volna, ám miután kiderült, hogy belátható időn belül nincs esélyük a befogadásra, inkább Moszkvát választották. Juscsenko viszont úgy döntött, hogy az országot Nyugat felé fordítja, és végrehajtja a reformokat, amelyek megnyithatják az utat az eu rópai intézményekbe. Brüsszelben nem mondják ki, de nyilvánvaló, mi van az elutasítás mögött. Ukrajnát úgy tartják számon, mint ahol vadkapitalizmus uralkodik, nincs jogállamiság és független igazságszolgáltatás. A korrupció hatalmas, sem a beruházók, se m az állampolgárok nem élhetnek teljes biztonságban. Az ukrán ügyben a lengyelnémet tandem próbálkozik közvetítéssel. Kijevbe készül két külügyminiszter, Joschka Fischer és Adam Rotfeld, hogy a csatlakozásról tárgyaljon. Ez elsősorban lengyel érdek. Schröder kancellár legutóbbi megnyilatkozásaiban óvott az elsietett ígéretektől is. vissza
