Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-28
5 tesz olyan projektek megvalósítására, amelyek több ezer fiatalt céloznak meg. Az elképzelések megvalósításához nagy szükség lenne nemzetközi segítségre, pénzügyi t ámogatására. Ha az EPbizottság jelentésében rávilágít a probléma lényegére és hosszú távú intézkedésekre tesz javaslatot, akkor ezzel hozzájárulhat a tartományi szervek által elgondolt elképzelések megvalósításához - vélekedik a Vajdasági Magyar Szöv etség által támogatott jogászpolitikus. A miniszter szerint tévedés lenne ráfogni a bajt a Vajdaságba költözött menekültekre, noha kétségtelen, hogy a multikulturális környezet elfogadtatására leginkább a menekültközössége knél lenne szükség. Elő kell segíteni a menekültek beilleszkedését a többnemzetiségű környezetbe, de az elmúlt 14 évben ilyen téren nem sok történt. Ebből sok gond adódik, ugyanakkor Korhecz szerint nem igaz, hogy az incidensek többségét menekültek okozták . Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a tartományban a menekültek óriási többsége - közel kétszázezren - a Vajdaságban marad, mivel akik vissza akartak költözni régi otthonukba, többségükben már megtették. Korhecz Tamás a dolgok "marxista le egyszerűsítésének" nevezte azt a felvetést, hogy csupán a gazdasági helyzet javulásával megoldódnak a problémák. Kétségtelen szerinte, hogy a gazdasági válság, a munkanélküliség és a szociális gondok ösztönzik a kizárólagosságot és a sovinizmust. Talán kev esebb lenne az incidens, ha eredményesebb lenne reformfolyamat, de a miniszter emlékeztetett arra, hogy sok jóléti államban is vannak bőven nemzetiségi problémák, s amikor a volt Jugoszláviában kitört a válság, akkor itt volt a legmagasabb az életszínvonal a térségbeli országok közül. vissza +++ kit/kpj 11.54 LMT 270105 4877 BP0267 4 130 MTIb1123 Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát az anyaországban kod: társtud/TUDO fk: HU ld: Budapest, 2005. január 27., csütörtök (MTI) - Az erdélyi magyarok kilenc százaléka vállalna munkát a közeljövőben az anyaországban, Magyarországon pedig két százalékuk szeretne tanulmányokat folytatni - derül ki abból a tavaly végzett kutatásból, aminek első eredményeit csütörtökön ismertették Budape sten egy konferencián. "Az erdélyi magyarok kilenc százaléka mérlegeli azt a lehetőséget, hogy az anyaországba költözik, itt vállal munkát, Magyarországon két százalékuk szeretne magasabb képesítést szerezni" - mondta Gazsó Ferenc egyetemi tanár, az MT A Politikai Tudományok Intézet (MTA PTI) munkatársa. Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából 2004. januárjúlius között végeztek tényfeltáró kutatást az MTA PTI és a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások központja munkatársai az e rdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetének rögzítésé re. Az 1.200 fős mintán végzett szociológiai felmérés Székelyföld, Belső Erdély és Partium 879 településének több mint egymillió lakosát reprezentálja. Olyan falvakra, kis- és közepes városokra terjedt ki a kutatás, ahol a magyar lakosság aránya 20100 szá zalék közötti. A felmérést a tervek szerint 46 év múlva megismétlik, ami először kínálhat esélyt az erdélyi magyarságra vonatkozó társadalmi változások, trendek tényleges megismerésére - mondta megnyitójában BálintPataki József, a Határon Túli Magya rok Hivatalának elnöke. Az adatok azt jelzik, hogy a romániai magyarok ellentmondásosnak és negatívnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket. A rendszerváltozás óta a többség vélemény szerint az ország nem került modernizációs pályára, s ez negatívan befoly ásolja közérzetüket - összegezte a tapasztalatokat Gazsó Ferenc. Az 1989es rendszerváltozás óta eltelt időszakban a megkérdezettek 57,6 százalékának véleménye szerint romlott az ország gazdasági helyzete, 21,1 százalékuk nem tapasztalt változást, s csak 2 0,2 százalék szerint történtek olyan változások, amelyek perspektívát jelenthetnek. Az emberek életszínvonala 59 százalék véleménye szerint romlott az elmúlt 15 évben, s csak a válaszadók 19 százaléka érzékelt pozitív változást ezen a téren. A személy es élethelyzet változásának megítélése 27,6 százalékban volt pozitív, 35,1 százalékban negatív, s 36,7 százalékban változatlan volt. A demokratikus átalakulással kapcsolatban 30 százalék adott pozitív választ, 58 százalék szerint nincs demokrácia, nem történt változás. Gazsó professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a megkérdezettek 43 százaléka egyértelműen pozitívan nyilatkozott az RMDSZről, míg Magyarországon a politikai pártok
