Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-27
8 harmonizációját. Kovács a tagállamok bevonásával újraindítja a kettővel ezelőtti elődje, M ario Monti idején sikeresen működő "ötletbörze munkacsoportot" annak felmérésére, mennyiben vevők a tagországok az EB javaslataira. Orbán Viktor Fideszelnök az Európai Néppárt alelnökeként szintén Brüsszelben a munkahelyteremtést sorolta az első helyre az európai feladatok között. Ebben a francia elnöki párt vezetőjét, Nicolas Sarkozyt követte, akit egyébként "a reményeink szerinti leendő francia államelnöknek" nevezett. Kérdésre viszont elmondta, az európai bevándorlás kapcsán nem annyira Sarkozyvel, mi nt Edmund Stoiber bajor kormányfővel ért egyet: "bevándorlók helyett gyerekekre van szükség." Orbán szerint a számadatok azt mutatják: Magyarország az elmúlt években "lecsúszóban van" a térségen belül, a SAPARDalap felhasználásában például Romániával együ tt sereghajtó. Ugyanakkor úgy vélte: ez nem elsősorban a kormányzati hibáknak tudható be, hanem annak: Magyarország nem eléggé határozta meg önmagát, feladatait az unión belül, s céljai érdekében nem állt ki megfelelő határozottsággal. A magyar érdekérvény esítés szempontjából négy pontban fogalmazta meg a 20072013as költségvetési időszakkal kapcsolatos prioritásokat. 1. Minél többet fizessenek be a tagállamok a közösbe. 2. Tekintve, hogy a tényleges uniós kifizetések rendre alatta maradnak az ún. köteleze ttségvállalásoknak, nem szabad veszve hagyni a forrásokat. 3. A GDP négy százaléka legfeljebb az alsó, semmiképp sem a felső határa lehet annak, amennyit a tagállamok kaphatnak a felzárkóztatási alapokból. 4. Kettőről három évre kell kitolni azt az időszak ot, amely után a le nem hívott uniós pénzek elvesznek a tagország számára. Orbán egyébként a román választásokat megfigyelő európai néppárti bizottság elnökeként tegnap tette le a Néppárt vezetősége elé jelentését, amely számos mulasztást ír Bukarest szá mlájára. A volt magyar miniszterelnök azonban - mint mondta - sokat vár a Tariceanu vezette új, "antikommunista" kormánytól. vissza Szerbia: előre a múltba? Jegyzet Népszabadság • Pilcz Nándor • 2005. január 27. A má sodik menetet Milosevics nyerte! - hangzott egy fiatal belgrádi sikerírónak a Danas című belgrádi független újságban minap megjelent ítélete. Két nappal később a lap kommentátora már úgy fogalmazott, hogy a visszarendeződés immár szinte megállíthatatlan. Bármennyire ijesztően is hangzik ez a vélemény, aligha lepődik meg rajta valaki Szerbiában. Hiszen csak a vak nem látja: a legutóbbi választásokon kormányra került garnitúra úgyszólván maradéktalanul restaurálta a Hágában ülő exelnök birodalmát, a háttérb ől irányító "keresztapákkal" és a nyílt színre lépett katonai és rendőri apparátussal egyetemben. A másként gondolkodóknak jobb lesz vigyázniuk, ha jót akarnak maguknak - érkeznek a figyelmeztetések napról napra. Megtapasztalhatta ezt egy amúgy visszavon ultan élő szerb asszony is, olyannyira, hogy életéért aggódva kénytelen külföldre menekülni. Szvetlana Djordjevics azért volt "vétkes", mert papírra vetette, hogyan menekítette ki taxiján a biztos halálból koszovói albán családok tucatjait a NATObombázást megelőző s a bombázás kezdetén dúló szerb rendőri terror napjaiban. A Tanúskodás Koszovóról című könyv akár az első, roppant fontos lépés lehetett volna a szerbalbán megbékélés felé. Ehelyett halálos veszélyt hozott írójára. A korábban Koszovóban élt n ő talán az egyetlen szerb volt, aki segítő kezet nyújtott életveszélybe került albán polgártársainak. A könyv megjelenése után csak egy röpke televíziós interjú kellett hozzá, hogy megkapja az első figyelmeztetést. Háza küszöbén rátámadtak, injekcióval elk ábították, majd egy szál vörös rózsát (a hírhedt vörössapkás halálbrigád "védjegyét") nyomták a kezébe. Szvetlana Djordjevics ezután Belgrád környékén húzódott meg barátoknál, de nyugalmat nem lelt: éjszakánként motorbőgetéssel, féktelen lövöldözéssel adtá k értésére: tudják, hogy ott van, s akkor végeznek vele, amikor akarnak.
