Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-26
8 Juscsenko felszólalásában ragaszkodott ahhoz, hogy az EU stratégiájában szerepeljen Ukrajna tagsága. S addig is sürgette a két fél között az elmúlt év végén született akcióterv újragondolását, hogy az az együttműködé s szorosabbra fűzésével közelebb vigye Kijevet ehhez az áhított célhoz. Az ukrán államfő leszögezte: mindent megtesz majd azért, hogy biztosítsa az országában történt demokratikus változások visszafordíthatatlanságát. Az Európa Tanács parlamenti közgy űlése a múltban gyakran bírálta az ukrajnai emberi jogok helyzetét: mintegy erre válaszolva Juscsenko ígéretet tett, hogy segíteni fogja az emberi jogok és a sajtószabadság érvényesülését, a korrupció elleni harcot. Juscsenko szerint Ukrajna reméli, h ogy a nagyon közeli jövőben megszerezheti a piacgazdasággal rendelkező ország státusát, s 2005 végéig beléphet a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), illetve megállapodást köthet az EUval egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Benita FerreroWa ldner, az Európai Unió külügyi biztosa kedden udvarias formában elutasította azt a felhívást, hogy Ukrajnának adják meg rövid távon az EUtagság távlatát, mondván sem az unió, sem Kijev nem kész erre. A külügyi biztos az Európai Parlamentben felszólalva az t mondta, hogy Ukrajnát közelebb kell hozni az Európai Unióhoz, de óvakodni kell az elsietett lépésektől, amelyek "kontraproduktívak" lennének. FerreroWaldner az Európai Bizottság alelnöke, Margot Wallström előző napi nyilatkozatára reagált. Wallström a svéd EUtagság tízéves évfordulója kapcsán tartott rendezvényen úgy foglalt állást, hogy Ukrajna EUtagsága Viktor Juscsenko elnökké választását követően hosszabb távon reálissá vált. Javier Solana külés biztonságpolitikai főképviselő az Európai Pa rlamentben (EP) hétfőn jelentette be, hogy olyan javaslatcsomagot terjeszt az unió tagországai elé, amely szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot kínál Kijevnek. E szomszédságpolitika keretén belül az EU a jövő hónapban három évre szóló cselekvési tervet készül aláírni a volt szovjet tagállammal. vissza +++ kut/ktl 18.00 LMT 250105 3622 BP0392 2 230 MTIk1091 Németh Zsolt a szerbeknek adandó egyfajta területi autonómiát, Eörsi Mátyás pedig az együttélési normák k ialakítását javasolja Koszovó kapcsán kod: emberi jog/et/külkapcsolat/KULP/NKSZ/JOGI fk: FR/KOSZOVÓ/HU ld: S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. január 25., kedd (MTI) - Koszovó stabilitásának igazi garanciáját az ott ani szerbeknek adandó egyfajta területi autonómia megalkotása jelentené - mondta Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTInek, összefoglalva az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének koszovói vitájában elhangzott keddi felszólalását. Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke, a strasbourgi parlamenti közgyűlés liberális frakciójának vezetője - szintén Koszovó kapcsán az MTInek arról beszélt, hogy ki kell alak ítani az együttélési normákat, a kisebbségek jogait törvényekben kell garantálni, s a hatóságoknak felügyelni kell e törvények betartását. Németh Zsolt szerint Koszovó a balkáni stabilitás megkerülhetetlen, központi kérdése, s nagyon szerencsés, hogy a parlamenti közgyűlés éppen most vette napirendjére ezt a vitát, mert a 2005ös év fontos lehet Koszovó sorsa szempontjából, megkezdődhetnek a tárgyalások a tartomány végleges státusáról. Németh ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet sorrendiséget felállí tani Koszovó státusának rendezése és az alapvető jogállami normák teljesítése között, e két kérdést együtt kell kezelni. Szerinte döntő lesz, hogy sikerüle feloldani a koszovói szerb kisebbség politikai passzivitását. Arra a kérdésre, hogy az általa említett, a koszovói szerbeknek adandó valamiféle területi autonómia mellett mit lehetne felkínálni Koszovó egészének, Németh úgy reagált, hogy egyelőre nem szabad egyetlen alternatívát sem kizárni, sem előnyben részesíteni. A lényeg szerinte, hogy kezdődj ön meg a gondolkodás Koszovó jövőjéről. Eörsi Mátyás szintén úgy vélte, hogy önmagában a státus rendezése nem elég: a betartandó együttélési normákról is beszélni kell, méghozzá egymással párhuzamosan. Mint elmondta, a liberálisok támogatják az önrend elkezési jogot, de vigyázni kell, nehogy a kisebbségiből többségivé váló népcsoport azután maga is elnyomja a kisebbségeket. A megoldást ő az együttélési normák egyértelmű meghatározásában, s ezek betartatásában látta.
