Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-20
14 fk: EUR/HU ld: Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. január 19., szerda (MTI) - Levélben tett javaslatot az Európai Parlamentben (EP) tevékenykedő magyar és határon túli magyar képviselőknek Szájer József, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség EPdelegációjának vezetője, hogy hozzanak létre hivatalos fórumot, amelyen minden érintett párt (Fidesz, MSZP, SZDSZ, MDF, valamint a szlovákiai MKP) megbízott képviselője rendszeresen figyelemmel kísérné az EPben a magya rokat érintő ügyeket. "Fontosnak gondoljuk, hogy legyen egy ilyen fórum, mert a törvényben előírt ... konzultációs megbeszélések csak a magyarországi euroképviselőkre vonatkoznak" - áll a levélben, amelyet Szájer József szerdai brüsszeli sajtótájékozta tóján ismertetett. Hozzátette, nyártól várhatóan a romániai RMDSZ képviselői is részt vesznek a parlament munkájában megfigyelőként. Mindezt a néppárti delegáción belül már megvalósították - szögezte le. Szájer bejelentette: a parlamentben Barsiné Pata ky Etelkát (FideszMPSZ) kérték fel arra, hogy jelentést készítsen az Európai Unió Galileo műholdas navigációs programjáról, ő maga pedig az Európai Néppárt részéről az Európai Bizottság éves törvényhozási programjáról készíti elő az EPhatározatot. A 30 m űholdból álló Galileo rendszer 2008ban kezdi meg működését. Barsiné Pataky Etelka - aki jelen volt a sajtótájékoztatón , egyebek közt azt hangsúlyozta: az EP állást foglalhat például a program folytatásához szükséges pénzeszközökről. Szájer József k itért a kormány EUval kapcsolatos tevékenységére is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a közelmúltban három figyelmeztetést kapott különböző uniós intézményektől - az Európai Központi Banktól, az Európai Bizottságtól, illetve a pénzügyminiszteri tanác stól - a gazdasági adatok gyenge volta miatt. "Magyarország ez alatt az időszak alatt lényegében sereghajtóvá vált" - jelentette ki Szájer, hozzátéve: a legnagyobb baj az, hogy a figyelmeztetések az otthoni folyamatok romlását tükrözik. Úgy értékelte: a Fidesz EPdelegációjának számos magyar ügyben - például a Vajdasággal kapcsolatban vagy a romániai csatlakozással foglalkozó EPjelentésben - sikerült olyan szempontokat érvényesítenie, amelyeket a kormánynak nem. Hangsúlyozta: az EP magyar képviselői m inden tekintetben segíteni kívánják a kormányt abban, hogy az ország jó híre helyreálljon, és a nemzeti érdekek érvényesüljenek. Azt is szóvá tette, hogy hosszú időn keresztül, éppen az uniós csatlakozás pillanataiban nem volt olyan személy, aki Magyar országot teljes joggal képviselhette volna a legfontosabb döntéseket hozó tanácsban: Balázs Péter távozásával hosszú ideig üres volt a brüsszeli nagyköveti poszt, Juhász Endre távozásával pedig az európai integrációs miniszter posztja maradt sokáig gazda n élkül. Ez azt jelzi, "Magyarország még nem vette észre, hogy az Európai Unió tagja" - vélte Szájer, aki szerint azt sem lehet tisztán látni, hogy mi az első uniós esztendő pénzügyi mérlege. A kormány azt állítja, hogy a csatlakozás bevételi többlettel járt , ennek azonban szerinte ellentmond, hogy a meghirdetett pályázatoknak csak öt százalékát kötötték le, így a regionális alapokon keresztül meglehetősen kevés pénz érkezett az országba. +++ kdl/kvb 18.23 LMT 190105 3710 vi ssza BP0398 4 230 MTIk1076 Jót tett a vajdasági helyzet nemzetköziesítése, de sértő szavak egyre gyakrabban hangzanak el kod: nemzetiség/BELP fk: SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. január 19., szerda (MTI) - A vajdasági etnikai alapú incidensek nemzetköziesítésének köszönhetően számottevően csökkent a jogsértések száma, ugyanakkor egyre gyakrabban hangzanak el a nemzeti hovatartozásra utaló becsmérlő kijelentések a vajdasági kisebbségek sérelmé re - hangzott el szerdán a belgrádi médiaközpontban tartott szakértői eszmecserén. A Központ a Civil Társadalom Fejlődéséért (CRCD) elnevezésű szervezet tájékoztatóján Vladimir Ilic, a szervezet igazgatója azt mondta, hogy tavaly háromszáz incidens tör tént a Vajdaságban, s a jogsértések harmada etnikai indíttatású volt. Miután nemzetközi színtérre került a probléma, az incidensek száma láthatóan csökkent - mondta Ilic, aki szerint ugyanakkor megfigyelhető az incidensek másféle, enyhébb fajtájának elterj edése a tartomány egész területén. Ilyenek a verbális sértegetések, amelyek az etnikai csoportok, elsősorban magyarok, horvátok és Koszovóból elszármazottak ellen irányulnak, attól függően,
