Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-19
9 Az orosz sajtóban megjelenő kommentátorok is azzal nyugtatgatják magukat, hogy elsősorban nem a Kreml alapvetően téves és rossz ukrán politikája vezetett a Moszkva számára gyászos végkifejlethez, az oroszbarát Janukovics vereségéhez, hanem Washington nyílt beavatkozása. Az Itógi című tekintélyes moszkvai hetilap elemzésének is az a fő mondanivalója, hogy az orosz politológusok meg vannak győződve arról: az orosz határok közelében végbement bársonyos forradalmakat kívülről finanszírozták azzal a céllal, hogy meggyengítsék Oroszországot. Állítólag csak kevesen kételkednek abban, hogy az Egyesült Államokban működik egy forradalmi stáb , amelyik a forgatókönyveket készíti. Az ellenzék hatalommegszerzési trükkjei Grúziában és Ukrajnában is kísértetiesen hasonlítottak egymáshoz, és Moszkvában most attól tartanak, hogy ugyanezeket a taktikai lépéseket fogják alkalmazni a következő gyenge l áncszem lekapcsolásakor is. Ez pedig Örményország, amely a Kreml legbiztosabb támasza a kaukázusi térségben. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy előbbutóbb Moldáviára is sor kerülhet. Az összeesküvéselméletek hívei arra is felhívják a figyelmet, hogy a győztes forradalmak vezetői vagy közvetlen rokonai szoros kapcsolatot építettek ki az amerikaiakkal. Juscsenko feleségéről azt állítják, hogy a CIA ügynöke. Amiből annyi bizonyosan igaz, hogy amerikai állampolgár, aki a Fehér Házban dolgozott. Az összees küvéselméleteket nem mindenki osztja. Azok is hangot adnak véleményüknek, akik szerint a Kreml felelős azért, ami Ukrajnában történt, mivel durván beavatkozott a választások lebonyolításába, és minden elképzelhetőt megtett annak érdekében, hogy Viktor Jus csenkót Oroszország ellenségévé tegye. Ez a véleménye Jegor Gajdar néhai miniszterelnöknek is. A befolyásos liberális közgazdász még abból az időből ismeri Juscsenkót, amikor a választások győztese még az ukrán nemzeti bank elnöke volt. Határozottan állítj a, hogy soha nem volt oroszellenes beállítottságú. Pragmatikus politikus lévén mindig tisztában volt azzal, hogy hazája számára jótétemény az Oroszországgal fennálló kapcsolat. Gajdar meggyőződése, hogy Juscsenko számára Ukrajna érdekei ma is előbbre valók , mint a választásokon tanúsított orosz magatartás miatt érzett sérelem. A kérdések kérdése, persze, most az: mit tegyen Oroszország. Mert sok mindent tehet. Lehetőségei nagyobbak, mint az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak együttvéve. Büntethet, s zankcionálhat, elterelheti ukrán területről az olajvezetéket, befagyaszthatja a Kijev számára előnyös kereskedelmi kapcsolatokat. Gajdar úgy véli, ezzel csak magát büntetné. Szerinte ehelyett le kell vonnia a Kremlnek az elkövetett hibák tanulságait, meg k ell tanulnia tiszteletben tartania szomszédai érdekeit, s a civilizált világ normái szerint alakítania politikáját. Úgy tűnik, ha ezt az utat választja, Juscsenkóval nem lesz nehéz dolga. Legalábbis erre lehet következtetni abból az interjúból, amelyet a moszkvai Izvesztyija című napilap készített vele. Már az is pragmatizmusát bizonyítja, hogy első külföldi útját Moszkvába tervezi, és mint nyilatkozta, kész elfelejteni, hogy Moszkvát ellenfele arcképeivel aggatták tele. Bár súlyos hibának tartja a Kreml e lmúlt hónapokban követett ukrán politikáját, mégis arra hívja fel a figyelmet, egyetlen őt támogató párt sincs, amelyik fellépne az oroszukrán kapcsolatok fejlesztése ellen. "Oroszország Ukrajna szomszédja - jelentette ki Juscsenko. Jobb kétszer összeves zni a feleségeddel, mint egyszer a szomszédoddal." Az Oroszországgal való megegyezést nem sorolja a legbonyolultabb feladatai közé. Juscsenko persze nem titkolja, hogy a kétoldalú kapcsolatot át kell alakítani. Ami azt jelenti: ahogy konkrét kérdések merül nek fel, Moszkvának számolnia kell az ukrán fenntartásokkal és az újfajta elvárásokkal. Aligha kép zelhető el például, hogy Ukrajna ne igyekezne az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal létrehozott Egységes gazdasági térség eddigi gyakorlatán és elfogadott elvein változtatni. Az is konfliktusforrás lehet, hogy a Juscsenko és Janukovics mögött álló üzletemberek érdekei ütköznek, a győztest támogatók a belső fogyasztás növelésében érdekeltek, a vesztes szponzorai viszont a donyecki üzleti világhoz, a bányákhoz, a fémiparhoz kötődnek.
