Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-18
29 Folytatódik a vita a határon túliakról Lapinformációk szerint a kormány öt intézkedést tervez a határon túli magyarokért érzett nemzeti felelősség jegyében. A Magyar Helsinki Bizottság elemzése szerint ezek az intézkedések vagy csak új nevet adnak meglévő intézményeknek (nemzeti vízum), vagy megvalósíthatatlanok (az uniós országokba is érvényes útlevél más országok állampolgárainak). A gyorsabb honosítási eljárás sem segít azon a problémán, hogy a honosítást csak az kérheti, aki igazolni tudja, hog y Magyarországon van hol laknia, van miből élnie - áll a bizottság közleményében. Erre a határon túli magyarok többsége nem képes, főképpen azért nem, mert Magyarországon általában munkavállalási engedély nélkül, "feketén" foglalkoztatják őket. A kormányna k is mérlegelnie kellene: vajon a határon túli magyaroknak, amennyiben Magyarországon kívánnak élni, nincse alanyi joguk arra, hogy magyar állampolgárok legyenek. (Népszava) vissza Cél a honosítási eljárás idejének csökkent ése A határon túli magyarok honosítási eljárását négy évről két évre akarja csökkenteni a kormánymegbízott. Avarkeszi Dezső elmondta: Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkárát kérte fel kabinetvezetőjének. A cél az, hogy a bevánd orlási és honosítási jogszabályok úgy változzanak, hogy a jelenlegi, egy plusz három év helyett legfeljebb két évet kelljen várnia egy határon túli magyarnak (akinek felmenői között magyar állampolgár volt) arra, hogy állampolgárságot kapjon, ha Magyarorsz ágon kíván élni - mondta. Emlékeztetett arra, hogy a mai gyakorlat szerint ha egy határon túli magyar állampolgárságot akar kérni, akkor ezt megelőzően egy évig kell Magyarországon letelepedettként élnie. Ezt követően a bürokratikus ügyintézés útvesztőiben még három évet kell bolyongani ahhoz, hogy a honosítási eljárás befejeződjön. Hamarosan kidolgoznak egy olyan modellt, amelyben a legegyszerűbb ügyintézést kell bejárnia az érintettnek ahhoz, hogy állampolgárságot szerezhessen. (MTI) vissza A román menyasszony A magyarromán viszony lassan, de biztosan depolitizálódik, méghozzá a szó jó, normalizálódást jelentő értelmében. Kissé úgy, ahogy az elmúlt másfél évtizedben depolitizálódott a magyarosztrák vagy a magyarnémet v iszony is. E két országot illetően a korábbi átpolitizáltság mögött kedvező tények álltak: az osztrákok örültek a jó keleti szomszédnak, a németek pedig hálásak voltak nekünk az NDKsok kiengedéséért. Akkora volt a rokonszenv Magyarország iránt, hogy a vi szony későbbi tárgyszerűsége már kapcsolatromlásnak tűnt. Pedig nem volt az: egyszerűen csak hétköznapok következtek a korábbi szakadatlan ünnep után. Románia kapcsán részben hasonló, részben ellentétes a helyzet. Hasonló, mert ez a viszonylat is átpoliti zált volt és különböző, mivel a háttérben ellenségesség rejlett. Elég, ha a falurombolásokra vagy a marosvásárhelyi pogromra gondolunk. Nem lehetett normalitásról beszélni akkor, amikor egy olyan egyszerű diplomáciai igény, mint a kolozsvári konzulátus újb óli felállítása Romániaszerte tiltakozást váltott ki. Az áttörést az 1996os alapszerződés jelentette - azóta a depolitizálódás útját járjuk. Fontos állomás ezen az úton az RMDSZes politikusok mostani kabinettisztsége. De mérföldkő lesz az is, ha ősszel Bukarestben megtartják az első közös magyarromán kormányülést. Az ilyen ülések - gyakorlati hasznukon túl - arra is jók, hogy szemléltessék a román utca embere számára: nem jelenti országa vesztét, ha magyarokkal működik együtt. De azért ne fessük szebb nek a menyasszonyt, mint amilyen. Amikor a tegnapi találkozón szóba került a csíkszeredai főkonzulátus ügye, Gyurcsány nem mondhatta román tárgyalópartnerének, Tariceanunak, hogy "ugyan engedélyezzétek már gyorsan és foglalkozzunk komolyabb dolgokkal" (ped ig szivesen mondta volna), ehelyett a sajtótájékoztatón arra kellett emlékeztetnie, hogy Romániában ez érzékeny politikai kérdés. Az. Mert ugyan messzire jutottunk már a normalizálás útján, de még nem vagyunk a végén. vissza
