Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-18
11 végül másképp dönt. De ezek a morális kérdések egészen más szintet képviselnek, mint a baloldaliak elleni gyűlöletkeltés, a többékevésbé nyílt zsidózás, vagy éppen más keresztény nemzetek (szlovákok, románok) ócsárlása. Adná Isten, hogy II. János Pál pápa gondolkodása számítson a magyar egyházon és a jobboldalon belül a legkonzervatívabb irányzatnak! A templomi kampányolás közvetlen sértettei azok a hívők, akiknek a politikai ízlése ellentétes az oltár mellől hirdetett nézetekkel. Minden felmérés megegyezik abban, hogy a katolikus egyház aktív híveinek nagyjából egyharmada az MSZP vagy az SZDSZ szavazója. Az egyház maga elle n dolgozik, ha elkötelezett híveinek egy részét folyamatosan megsérti azért, hogy kedvébe járjon egy politikai pártnak vagy irányzatnak. Az egyetemes egyház ma az evangelizációt tekinti a legfontosabb ügyének. Ha ezzel szemben egyes magyar templomokban nem új híveket akarnak megnyerni, hanem a mise alatt folytatott politikai kampánnyal a meglevők egy részét is elriasztják, akkor az egyház tételes céljainak ártanak. Nem új lelkeket szereznek Krisztusnak, hanem a már hívőket is megbotránkoztatják. Józan éssze l nem is lehet belátni, hogy ha a kormányok rendszeresen váltják egymást, akkor egy transzcendens értékekre épülő intézmény miért kötelezi el magát az egyik mellett és a másik ellenében? A sokat emlegetett II. Vatikáni Zsinat pontosan ennek ellenkezőjét hi rdeti. Azt, hogy az egyház nem kötődik egyetlen politikai irányzathoz sem, a hívek pedig jó szándékkal egymással ellentétes politikai mozgalmakban is szerepet vállalhatnak. Ha a magyar katolikus egyház minden templomában, iskolájában és egyéb intézményében ezt az egyszerű bölcsességet hirdetnék, akkor az egyház egyszer és mindenkorra kiszabadulhatna a politika fogságából. Itt és most a katolikus egyház küldetését két valódi veszély fenyegeti. Az egyik a gátlástalan, minden szellemi értéket ledaráló vadkap italizmus, a másik pedig a jobboldali nacionalizmus újpogánysága. A magyar társadalom nagy többsége vallási meggyőződésétől függetlenül elutasítja e két szélsőséget. Ha az egyház is így cselekedne, egyébként pedig nem ártaná bele magát a politikába, akkor joggal számíthatna a józan többség tiszteletére. Akárhányszor ütjük fel az Evangéliumot, Krisztus tanításában bizonyosan nem találunk olyan szavakat, mint hogy "párt", "nemzet", "Fidesz", "magyarság", "választás". E fogalmak beerőszakolása az igehirdetésbe ellentétes a kereszténység szellemével. vissza Hegyi Gyula BP0285 2 230 MTIk1060 Pozsony az autonómia minden lehetséges formáját elveti kod: kormány/nemzetiség/rádió/PRES/BELP fk: HU/SK ld: Pozsony, 2005. ja nuár 17., hétfő (MTI) - Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai - derült ki hétfőn Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után. Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztár sasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök a februárban esedékes pozsonyi BushPutyin találkozó ügyében egyeztető megbeszélésük után, újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak a szlovák belpolitikában egyre gyakrabban felvetődő kérdésről. A magyar mini szterelnök, Gyurcsány Ferenc határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda hétfőn azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Szavai szerint "az emberek mindennemű elkülönítését megengedhetetlennek tartjuk". Durinda szerint Gyurcsány "csak látszólag" címezte a határon túlra felvetéseit. "Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó" idézte szavait a SITA hírügynökség. A szlovák kormányfő a TASR szerint a magyar politikai pártok erőviszonyaira és a magyarországi választások közeledtére utaló megjegyzésében azt mondta, hogy nem csak a szlovák ellenzéki pártok, hanem bárki részéről is hiba lenne "ráharapni az ilyen olc só csalétkekre", ráadásul pedig "az efféle, a Duna túloldaláról átnyúló csiklandozásokkal minket aligha lehet ingerelni". A három szlovák politikus ugyanakkor egyetértett abban, hogy a magyar kormányfő kijelentéseit "túlbecsülni, vagy alábecsülni egyként h elytelen lenne". Ivan Gasparovic államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: "Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák