Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály

2005-01-13

14 kommunista), valamint az euroszkeptikus „független demokraták” egyegy kivételtől eltekintve mind ellene

voksoltak, míg az egyetértők 95 százalékát a három nagy párt, valamint a zöldek többsége te

tte ki. A né

ppárti oldalon ugyanakkor a nemhez csatlakozott 34 honatya, míg a szocialistáktól egy ellene voksolt, tová

bbi tizenketten – zömében a francia szocialisták alkotmányt elutasító kisebbségéből

– tartózkodtak. A britek

mellett különösen nagy volt a

z elutasítók aránya a népszavazásra készülő cseh képviselők között (kétharm

aduk nemmel szavazott vagy tartózkodott), és közel hasonlóan magas a lengyel különvélemény is. Az euroszkeptikusokat tömörítő Függetlenség és demokrácia csoport nevében felszólaló Philippe de Villiers abban összegezte elutasításuk lényegét, hogy az alkotmánnyal szerinte a nemzetek elvesztik szuverenitás

ukat. Helyét úgymond a brüsszeli bürokraták által generált európai törvények veszik majd át, végképp inté

zményesítve a nemzetek fel

etti szuperállam mindenhatóságát. (Megfigyelők megjegyzik, hogy Villiersék

érvelésére láthatóan nem sok hatással volt az a tény, hogy az alkotmány érdemben alig módosított a létező

jogalkotási gyakorlaton, és ennyiből a szerződés csupán egységes szövegben azt írja le, ahogy az EU már

évtizedek óta működik.) Méndez de Vigo mindenesetre utóbb sajtóértekezletén a harcias demonstrációt a

„történelem arculcsapásaként” értékelte.

 vissza  Honosítási menetrend 168 Óra 2005/2

– Közé

let Szerző: Bányai György Miként lehet valaki magyar állampolgár? Ki hitte volna fél évvel ezelőtt, hogy egy szikár jogi "szakkérdés"

ilyen heves politikai és közérdeklődést vált ki... Az elmúlt héten a kormány nemzeti vízumot, uniós belépé

sre jogosító

útlevelet s nem utolsósorban méltányosabb honosítási eljárást ígért a határon túliaknak, az eddig

ismert Szülőföld Program mellé. A miniszterelnök így reagált a kollektív kettős állampolgárságot szorga

lmazók követeléseire is. De vajon a jelenlegi törvény c

sakugyan annyira elutasító a határon túliakkal? Vagy

a gyakorlat ilyen? Ha a jó hírű SchöpfMerei kórház kapuja mögött elhelyezett inkubátorban találnak egy elhagyott csecsemőt - az magyarnak született, legyen fehér vagy fekete. Kérdés, hogy egyúttal ho

npolgár is lesze. Mert ez korántsem egyszerű. Évtizedek egymásra rakódott jogi, történeti rétegei alól kell kibányászni a

választ. Az Igazságügyminisztérium arra készül, hogy változtasson a honosítás szabályain. Logikusabbá,

emberségesebbé tegye őket. Ha - az okozott töméntelen politikai, lelki káron túl - egyéb haszna nem volt a

népszavazásnak, ennyi talán maradt. Kiindulópont A kiindulópont: akinek legalább egyik szülője magyar állampolgár, az ekként is születik. A magyar jog a

"vérségi" elvet követi. D

e persze a területi elvet is alkalmazza. Ugyanis magyar állampolgárnak kell teki

nteni azt a gyereket is, aki Magyarországon született, bár szülei - jogállásuk szerint - hontalanok. Efféle ritkán

fordul elő. Például akkor, ha az itt élő külföldi lemond korá

bbi állampolgárságáról, vagy megfosztják tőle.

Esetleg nincs papírja, amellyel igazolhatná, hova is tartozik. De az is magyar lesz, akit Magyarországon találnak, ám a szülei ismeretlenek. - Ha tehát valaki síró csecsemőjét beteszi a kórház kapujában elhel

yezett inkubátorba, s később sem jelen

tkezik érte, a gyermeket magyarnak anyakönyvezik - erősíti meg dr. Bíró Csaba ügyvéd , hacsak nincs má

sféle jogállásra bizonyíték. Például a hontalanról kiderül, hogy más állam polgára. Avagy az ismeretlen (kü

lföldi)

szülőt megtalálják. Megtörténhet a fordítottja is: a gyerek utólag - procedúra nélkül - visszamenőleg lesz magyar állampolgár.

Például: ha külföldi nő gyermekét egy magyar állampolgárságú férfi a magáénak ismeri el. Esetleg a bíróság

állapítja meg az apasá

got. Vagy az apa feleségül veszi a hölgyet. (Aki ettől még nem lesz magyar állampo

lgár, mivel kérelmét csupán három évvel a házasságkötés után nyújthatja be.) Utóda után egyébként a szülőt

is megilleti az állampolgárság joga, ha a gyermek kiskorú és magyar állampolgár. Ám mindez nem történik

automatikusan. Így fordulhat elő olyan embertelenség, hogy egy román állampolgárságú - adott esetben magyar - nőnek elutasítják a tartózkodási engedélyét, s vissza kell utaznia Erdélybe, itt hagyva férjét, gye

r-