Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-04
9 Mesic, aki a balközép erők jelöltje volt, a szavazatok 49,03 százalékát szerezte meg. A második helyre azonban - minden vasárnap késő esti exit pollfelmérést felrúgva - a voksok 20,18 százalékával a konzervatív kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HZD) jelöltje, Jadranka Kosor miniszterelnökhelyettes jött fel, így a január 16i második fordulóban Stipe Mesic és Jadranka Kosor birkózik meg egymással. Nem sokkal éjfél előtt Zágr ábban még azt jövendölték, hogy Mesic második fordulós ellenfele a függetlenként indult horvátamerikai üzletember, Boris Miksic lehet. A horvát választási bizottság az első hivatalos eredményeket a szavazatok 99,06 százalékénak összeszámlálása után jelen tette be. Közölték azt is, hogy a 4,4 millió választópolgár 50,95 százaléka vett részt a voksoláson. A vasárnapi választáson egyébként a két befutón kívül még tizenegy jelölt indult. Megfigyelők szerint kevés kétség fér ahhoz, hogy a második fordulóban új raválasztják a hivatalban lévő, 70 esztendős Mesicet, aki az első forduló eredményeit kommentálva "briliáns győzelemről" beszélt. Kijelentette, hogy második elnöksége alatt Horvátországot az európai értékek tiszteletben tartásával kívánja a 21. századba ko rmányozni, ellenfelei azonban - mint fogalmazott - a múltba tekintenek. Vetélytársa, az 51 éves konzervatív Jadranka Kosor ugyanakkor azt hangoztatta: nézete szerint Horvátország elég érett ahhoz, hogy nőt válasszon az államfői székbe. Kosor asszony a konz ervatív miniszterelnök, Ivo Sanader helyettese, egyben szoros szövetségese. A HZD egyébként ugyancsak fenntartás nélkül támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását. A vasárnap késő estig még a második helyre jövendölt Boris Miksic végül a szavazatok 17,8 százalékát szerezte meg. Miksic a szélsőségesen nacionalista horvát emigráció jelöltjének számított. Horvátországban az elnöki tisztség többnyire ceremoniális, az államfőnek azonban mégis szava van a kül- és a védelmi politika alakításában, s az eln ök nevezi ki a miniszterelnököt. A 2000ben államfővé választott Stipe Mesic megfigyelők szerint nagy érdemeket szerzett Horvátország - elődje, Franjo Tudjman idején elvesztett - nemzetközi tekintélyének helyreállításában, továbbá a Szerbiával és Boszniáva l való kapcsolatok normalizálásában az egykori Jugoszlávia véres háborúval kísért felbomlása után. Nyugodt, ugyanakkor határozott politizálásával nagy népszerűségre tett szert a horvátok körében. Kivételt csupán a háborús veteránok és a nacionalista erők j elentettek, akik elítélték Mesicet, amiért a hivatalban lévő elnök az elműlt időszakban elszántan ragaszkodott a horvát háborús bűnösöknek a hágai nemzetközi törvényszék számára történő kiadásához. vissza Vita Bugár és Dzuri nda között Népszava 2005. január 4. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnöknek időnként az az érzése, hogy a kormányához tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egyes vezetői "túlságosan idegesek, talán azért, mert érzik, hogy leáldozóban az ügyvezetésü k" - írta hétfőn a TASR. A szlovák közszolgálati hírügynökség azok után kérdezte meg a kormányfőt, hogy Bugár Béla, az MKP elnöke néhány órával korábbi nyilatkozatában azt mondta: a következő választások után létrehozandó kormánykoalíció érdekében a Dzurin da vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a jelenleg ellenzékben politizáló, Vladimír Meciar nevével jegyzett Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS) között megállapodások jöttek létre. Bugár úgy véli, hogy az ország követ kező kormánya nyilván nem jöhet létre a két erős ellenzéki párt, a Meciar vezette LSHZDS és a Robert Fico jegyezte Smer nélkül. Az MKP kiszorítását célzó szlovák párttörekvésekre már korábban is utaló Bugár egy másik nyilatkozatában hétfőn ismét szólt ar ról, hogy a nyitrai megyei közgyűlésben a szlovák pártszövetségekkel szemben többséggel, a nagyszombatiban pedig jelentős nyomatékkal bíró MKP ellenében a szlovák pártok a jövő évben esedékes regionális választások előtt már most olyan megyei koalíciók kia lakítására készülnek, amelyek nyíltan bevallott célja a magyar "túlerő" visszaszorítása lenne. Bugár e törekvések ellensúlyozására már korábban tett egy kompromisszumos, közös jelölést célzó javaslatot, de - mint hétfőn mondta - erre a szlovák pártok közül azóta egyik sem reagált. Ha mégis létrejön a szlovák pártok MKPellenes nagykoalíciója, akkor arra az MKP megfelelően fog reagálni, mert az ország döntően magyarok lakta déli
