Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-12
10 És felelőssége/ük nem kevés. A közös közleményben - amit az RMDSZ is aláírt - "elvárják", hogy az országgyűlés alkosson olyan törvényt, amelyik a kettős állampolgárságot lehetővé teszi. Az fel sem merül a magukat biztosan demokratának tartó urakban, hogy egy demokratikus ország parlamentje a népakarat ellenére nem hozhat törvényt, még akkor sem, ha a köztársasági elnököt kérik fel, hogy "elvárásuknak" érvényt szerezzen. Az meg végképp nem érthető, hogy miért akar Kovács egy olyan ország állampolgára lenni, ahol közel hét millió "primitív" emb er él? És egyáltalán milyen elvárásról van itt szó? A Magyar Köztársaság erejéhez mérten támogatta és támogatja ma is a határokon túl élő magyar kisebbségeket. Örülnék neki, ha nyilvánosságra hoznának egy olyan elszámolást ami az elmúlt tizenöt év állami és alapítványi, egyházi és civil szervezeti támogatás összegét tartalmazza. Valóban kíváncsi lennék a támogatás mértékére egyszerűen csak azért, hogy minden risszrossz ember sárdobálása, követelése és elvárása után ismét felemelt fejjel nézhetnék a határo n túliak szemébe. Tudom, nincs okunk, hogy lesüssük a szemünket, már csak azért sem, mert a támogatás mindig csak egyoldalú volt. A hatvanas, hetvenes években Jugoszláviába utazva magyar szót sehol sem hallottam, pedig bevallom akkor még nosztalgiával gond oltam Szabadkára, Újvidékre, Zárára, Ragusára. Akkor " nekik" összehasonlíthatatlanul jobb soruk volt mint nekünk. De akkor alig akadt valaki is , aki magyar állampolgár szeretett volna lenni. Szlovákiában - a Tátrában - a magyarul tudó pincér nem volt haj landó magyarul beszélni velünk. Erdélyben - azok akikhez felpakolva érkeztünk meg - megkértek bennünket arra, hogy ne lakjunk náluk, menjünk szállodába, mert félnek. Azaz nem vállaltak rizikót miattunk. Tudom, nagy úr a félelem. Történelmietlen és demagóg, de valószínűleg igaz, hogy ha Erdély Magyarországhoz tartozna, most tőlünk követelnének autonómiát. Mint ahogy ez az elmúlt évszázadokban " Erdélyország" ban gyakran fel is merült. Mégis most miért a " követeljük" és az " elvárjuk"? Nem jó ma határon in neni és túli magyarnak lenni. Történelmi bűne Patrubánynak, Kasza Józsefnek, Bugár Bélának, Markó Bélának, Orbán Viktornak, az MDFnek, a katolikus és református egyháznak a népszavazás. Nem az erdélyi magyaroknak, nem a felvidéknek vagy a délvidék magyarj ainak a bűne, hanem az említett személyeknek. Azoknak akik emellett a népszavazás mellett akarták megsütni politikai püspökfalatjukat. Annak a püspöki karnak, aki az igenek mellett agitált, majd eredménytelensége után, mire a "kakas szólt" megtagadta az eg ész népszavazást. Igaz ezt tette vele Orbán Viktor Kasza László és a többiek is. Nem tudom, hogy akár Kasza, akár Patrubány hívei meddig ámíthatók testvérgyűlölettel, amit december ötödike óta szítanak. Hogy a székely kocsmában vajon kiszolgálnake már ma gyar állampolgárokat, vagy levették e a gyászszalagot a piros fehér zöld lobogóról. Egyáltalán vane még magyar zászló a határokon túl? Vajon haragjukban visszaküldik e, a Magyarországról jövő anyagi támogatást? Vagy ez is követelhető és elvárható mint az állampolgárság? Mit mond erre Duray, Kasza, Bugár, Tőkés, és Markó? Nemes egyszerűséggel elítélik a magyar politikai élet azon szereplőit akik távolmaradásra, vagy a nem szavazatra buzdítottak. Az igenre buzdítókat, a népszavazás kezdeményezőit nem. Pedig a határon túl élő magyarok gyűlölködését, ostobaságukkal, nacionalizmusukkal és indulataikkal maguk generálták. A "tegnapi" bűnöket maiakkal tetézik, amikor a létrehozott fórumból eleve kizárják a magyarországi politikai szervezeteket. Így a párbeszéd lehe tőségét is a minimumra csökkentik. Nem hiszem, hogy eredményre vezető a határon belüli és kívüli magyarok szembe állítása. Legfeljebb arra jó, hogy a határon túli magyar politikai vezetők önös érdekeit szolgálja. Talán figyelmet kellene szentelni a magyar kormány javaslatainak, melyek további segítséget jelentenének a határon túl élő magyaroknak. Keresni és nem követelni kellene a megegyezésre törekvést, javasolni és nem elvárni megfelelő kompromisszumokat, olyanokat amit demokratikus államban a népakarat t ámogatásával egy kormány megtehet. A Fidesz - érthető módon - üdvözölte a " kis MÁÉRTt " és üdvözölte a zárónyilatkozatot. Ám nem veszik észre a határokon túli politikusok, hogy játékszernek tekinti őket a Fidesz vezetősége és oktalan ágálásaikat belpoli tikai céljaik szempontjából használják fel.
