Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-10
17 kormánya tagjait, hogy tegyenek javaslatot a kettős népszavazásról szóló december 5i referendum ut án adódó kérdések közjogi megoldására. A javaslatok kidolgozásához három szempontot jelölt ki. Az első szerint a magyar államnak összetett, pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg a nemzet egészével szemben viselt felelősség e kevésbé kimunkált. Ugyanakkor az állampolgárság "aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között". Ebben kulcsszerepe van az életvitelszerű itttartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, ezért az állampolgárság nélkülözhetetl en feltétele a magyarországi életvitel, a letelepedés. Harmadik szempontként azt írta elő, hogy a magyar állam legfontosabb célja a határon túli magyarok támogatása abban, hogy többes identitásukat a szülőföldjükön őrizhessék meg. "Megfogalmazzuk és alkotm ányos keretek közé illesztjük a határon túli magyar közjogi státuszát" - áll Gyurcsány levelében. A miniszterelnök a kisMÁÉRT tagjainak küldött levelében azt kéri, nevezzék meg képviselőiket, akik részt vesznek majd a további egyeztetéseken Mint ismert: a kettős állampolgárságról szóló december 5én megrendezett érvénytelen népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. A szervezet 1996 óta szorgalmazta, hogy még az uniós csatlakozás előtt váljon lehetővé a határon túli magyarok kettős állampolgár sága. A szövetség tavaly augusztusban kezdte az aláírásgyűjtési akciót. Az Országgyűlés szeptember közepén egyhangú szavazással döntött arról, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni a kettős állampolgárság ügyében. A határozatot ugyancsak megtámadták az Al kotmánybíróság előtt; végül a testület október 26i döntése elutasította az ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését. Az MSZP és az SZDSZ nem támogatta a kettős állampo lgárság megadását, az MDF és a Fidesz viszont igen. Magát a népszavazási kezdeményezést kezdetben egyetlen komoly politikai erő sem támogatta. A Fidesz álláspontja akkor változott meg, amikor tavaly nyáron - a kellő számú aláírás hitelesítése után - már bi ztossá vált, hogy ügydöntő népszavazás lesz. A népszavazási kampány végül pártpolitikai küzdelemmé vált, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is beszállt a küzdelembe. Közben már a parlament előtt volt a kormány Szülőföld programja és a nemzetpolgárságról szól ó javaslat, mellyekkel a javaslattevő a határon túli magyarok helyzetét kívánta rendezni, helyben maradásukat segíteni. Az OVB már december 11i határozatában is megállapította. a népszavazás a kettős állampolgárság és a másik kérdés, a kórházprivatizáci ó ügyében is eredménytelen volt. Az összes választópolgár több mint egynegyede az egyik kérdésre sem adott egyforma választ. A referendum eredményét ekkor megtámadta a Magyarok Világszövetsége. A Legfelsőbb Bíróság helyt adott a kifogásoknak, és elrendelte az eredményt megállapító eljárás megismétlését. Több mint ezer helyen újraszámolták a szavazatokat. A vitatott helyeken a szavazatok alig tértek el az első eredményektől. Ez alapján az OVB már az idén ismét megállapította a népszavazás eredményét. A határ ozat ellen újabb nyolc kifogás érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, amely azonban valamennyit elutasította. A múlt hét végén a határon túli szervezetek úgynevezett kis MÁÉRTtanácskozást tartottak Szabadkán, ahova nem hívták meg az anyaország képviselőit. Zá rónyilatkozatukban felszólították a magyar Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában "félrevezették a magyarországi választópolgárokat", nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. Gyurcsány a nyilatkozatra még pénteken a többi között úgy reagált, hogy "tizenötmillió magyar miniszterelnökeként nem tudom sem három, sem öt, sem egymillió ember érdekéből önmagában levezetni a teljes közösség nyilvánvalóan sok kompromisszumot is tartalmazó közös akaratát". Népszavainformáció Gyorsabb ügyintézés, kevesebb várakozás Kormányb iztost nevez ki Gyurcsány Ferenc kormányfő annak érdekében, hogy március vége előtt egyszerűsítsék a magyar származású határon túl élők visszahonosítását - közölte kérdésünkre László Boglár kormányszóvivő. A "Nemzeti felelősség" programja keretében a kormá nyfő szerint elsősorban az állampolgárság megszerzésének megkönnyítése érdekében fel kell gyorsítani a kérelem beadását követő hivatali ügyintézést. Az állampolgársági kérelmek elintézésének átlagos ideje ma három é v. A
