Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-10
12 eszköz bevezetését, ami az akadálytalan kapcsolattartást, határátlépést, a magyarság megőrzését, a szülőföldön való boldogulást és az autonómiát segíti. Legfontosabb és legsürgősebb lépésnek, a határon túli magyaroknak lehetőleg ingyenesen biztosított, öt évre szóló nemzeti vízumot tartják, amely gyakorlatilag akadálytalan határátlépést jelent. Az MSZP továbbra is szükségesnek tartja, és a maga es zközeivel szolgálja majd a határon túli magyar szervezetekkel a szoros, jó kapcsolatot, mert felelősséget érez az egész magyarság iránt. Ugyanakkor a szocialista pártnak kötelezettségei vannak a magyar állampolgárokkal, az ország határai között élőkke l szemben, ezért ezután sem valósít meg olyan javaslatokat, amelyek nem nyerték el a magyar választók támogatását, és csak a konfliktusok keltésére voltak alkalmasak - mutat rá a frakcióvezető. Lendvai Ildikó úgy fogalmaz: "A szocialisták fájdalommal é lik meg, hogy a népszavazás sebeket ejtett a határon túli magyarokon, ahogy sebeket ejtett azokon a hazai választókon is, akiknek magyarságát mások akarták vizsgáztatni. A seb okozásának felelőssége a népszavazás kalandor kezdeményezésének elindítóié, a se b orvoslására viszont a kormánypártoknak és a kormánynak van nagyobb lehetősége". Ezért állt elő a kormányfő és az MSZP a nemzeti vízum javaslatával, ezért számolja fel a honosítási eljárás méltatlan és bürokratikus akadályait, és ezért kész minden ol yan diplomáciai lépésre, amely az autonómiatörekvéseket támogatja. Az MSZP várja e kérdésekben a határon túli magyar szervezetek véleményét, amelyet természetesen össze fog vetni és a lehetőség szerint összeegyeztetni az egész magyarság, az ország érd ekeivel. A közlemény szerint az MSZP sajnálattal tapasztalja, hogy a Fidesz ugyanakkor "a régi nótát fújja", és csak a leszavazott állampolgárságban akar gondolkodni. Ha a Fidesz nem támogatja az akadálytalan közlekedést biztosító nemzeti vízumot és a szülőföldön való boldogulást, akkor "végre kibújt a szög a zsákból: a Fidesz fütyül az összetartozást valóban segítő lépésekre, kizárólag az a megoldás érdekli, amelytől új, határon túli szavazókat remél" - olvasható a közleményben. vissza +++ bki/bpk 19.56 LMT 070105 4935 BP0061 4 130 MTIb1016 Gyurcsány Ferenc levele a Máért tagjaihoz - a kormány egyeztetni kíván javaslatáról - DOKUMENTUM kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2005. január 9., vasárnap (MTI) - Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel - írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaihoz intézett levelében. Az alábbiakban közöljük a levél szövegét, amelyet a miniszterelnöki kabinetiroda vasárnap juttatott el az MTIhez. Tisztelt Elnök Úr! /Elnök Asszony! Egy hónappal ezel őtt felkértem a kormány illetékes minisztereit, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedéseket tudunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itttartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között való sulhasson meg. Arra kértem továbbá kormányom tagjait, hogy tegyenek javaslatot a referendum nyomán felmerülő kérdések közjogi megoldására. A javaslatok kidolgozásakor három szempontot kértem figyelembe venni. A magyar államnak rendkívül összetett, de pontosan definiált kötelezettségei vannak állampolgáraival szemben, míg az a felelősség, amelyet a nemzet egészével szemben kell viselnie, bár jelentőségében nem különbözik az előzőtől, jellegében más, a jelenleg érvényes szabályozásban kevésbé kimunkál t és kevésbé meghatározott. A magyar kormány határozottan úgy látja, hogy az állam kötelezettségeinek köre az állampolgáraival szemben, illetve felelőssége a magyar nemzettel kapcsolatban különböző tartalmú, és e kötelezettség- illetve felelősséghalmaz t a jövőben is meg kívánja különböztetni egymástól. Megítélésünk szerint az állampolgárság aktív viszonyt feltételez az állam és polgára között. Ebben az aktív viszonyban kulcsszerepe van az országhatárokon belül megélt hétköznapoknak, az életvitelszer ű itttartózkodásnak, az adófizetésnek, a közügyekben való részvételnek, a politikai jogok gyakorlásának, vagyis a jogok és kötelességek árnyalt egyensúlyának. Az, hogy élünk a jogainkkal és teljesítjük az állammal
