Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
48 Közölte: a magyar államnak továbbra is támogatnia kell Horvátország uniós csatlakozását, támogatnia kell az ottani magyar kultúrát és oktatást. Radda István, a NyugatEurópai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára, az Ausztriában élő magyarok képviseletében kifejtette: a törvényjavaslatba, ha csak szimbolikus formában is, de be kellene venni a környező országon kívül, NyugatEuróp ában élő magyarokat is. Többször mondták már, hogy Magyarország sokkal tartozik a nyugateurópai magyaroknak, és ideje, hogy ezt a tartozást megkezdje törleszteni - tette hozzá. Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője közöl te: a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. "A nem nagyon fájna" - tette hozzá. Úgy fogalmazott: nem kell "riogatni" azzal, hogy a határon túlról "éhes, rongyos sereg" települ majd át Magyarországra. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, aki szerint annak megadása történelmi elégtételt, és a Kárpátmedence határmódosítás nélküli egyesítését jelentené. Zubánics László, az Uk rajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföldprogramja kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának, amely a kárpátaljai magyarok számára kitörési pontot, létkérdést jelent. Közö lte: az ukrajnai magyarok számára megoldást jelenthet az autonómia, de meg kell vizsgálni az ország föderatív átalakulásának lehetőségét is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a ma gyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz. A politikus az ukrajnai helyzetről szólva kijelentette: hiányolja, hogy a magyar külpolitika "nem rezzen t össze" a kárpátaljai magyarág sorsért aggódva, a jelen politikai szituációban. ld: Vastagh Pál (MSZP) hiányolta, hogy a Fidesz vezette kormány nem terjesztett elő javaslatot az állampolgársági törvény módosítására, pedig lett volna rá lehetősége és aláír ásgyűjtés is volt ennek érdekében. Az autonómiák európai szerepének növekedését hangsúlyozó képviselő óvott attól, hogy "nemzetrontónak" nevezzék aki december 5én nemmel szavaz majd. Pánczél Károly (Fidesz) érvelése szerint a kettős állampolgárság jár a határon túli magyaroknak, miután egykor jogtalanul megfosztották őket attól. A képviselő értékelése szerint a kormány nemcsak a határon túli magyar szervezetekkel, illetve a magyarországi ellenzékkel maradt egyedül a nem szavazatával, hanem egy re inkább az MSZPn belül is. Balogh József (MSZP) a Szülőföldprogram anyagi fedezetére irányuló ellenzéki kritikára úgy reagált, hogy más felajánlásokat is nézni kell, választókörzete, a szocialista többségű önkormányzattal rendelkező Győr, például minden évben jelentős összegekkel támogatja a határon túli magyar oktatást, templomépítést, és a Vajdaságba indított segélyakciókat is. Kóródi Mária (SZDSZ) úgy vélte, hogy csak a népszavazás után lehetne igazából kidolgoznia a kormánynak a nemzetpolg árság fogalmát és intézményrendszerét. A képviselő szerint a Fidesz éppen anyagi jellegű választ akar adni egy nem anyagi jellegű kérdésre. Herényi Károly (MDF) kifejtette, hogy a szociális juttatások igénybevételéhez nem elég az állampolgárság, hanem áttelepülésre van szükség. Selmeczi Gabriella (Fidesz) olyan adatokat ismertetett, amelyek szerint a Magyarországon élő, dolgozó, járulékot fizető határon túli magyarok "nullszaldósak" egészségügyi ellátásuk szempontjából. Katona Tamás, a P énzügyminisztérium politikai államtitkára viszont úgy értékelte, hogy a tárca köteles informálni a választókat a döntés várható következményeiről. Többször vita alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között arról, hogy a kettős állampolgárság a szül őföldről való elvándorlást, vagy az otthon maradást és magyarként boldogulást szolgálná. Kormánypárti képviselők szerint az utóbbit inkább az előterjesztett Szülőföldprogram valósítaná meg. Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium p olitikai államtitkára úgy értékelte, hogy a pénzről is gondolkodni kell, emlékeztetve arra, hogy az európai uniós csatlakozás során az országgyűlésben ez a téma vitte el az energia 99 százalékát.