Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
36 A mai magyarok is két táborra oszlanak a hegyen. Az egyikre, amely állandóan "kitűzi", napirenden tartja, lobogtatja, és a másikra, amely nem tűzi, nem kiabálja ki. Mert más is van a napirendjén. Va gy csak szemérmesebb. Az egyikre, amely lázas önkívülettel palástolja görcsös egyensúlyzavarát, és a másikra, amely nem tobzódik a szimbólumokban. Csekély vigasz, hogy a szomszéd kisnemzetek közvéleménye éppilyen zavaros. Nem vigasz, hogy mindenütt van a h elyi politikában "nemzeti oldal" és egy másik, amely... ezek szerint mi is? Most ismét fölbuknak majd az árból az egyenlőknél egyenlőbbek, a magyarnál magyarabbak. És ahol ők megjelennek, lesznek honárulók is. Ezen a tájon létszükséglet a hazaáruló. Siker ült olyan helyzetet kreálni, amelyben megint létezik "magyar" és "nem magyar" álláspont. Hazafiatlan szavazat. "Trianonita szűkkeblűség" és etnikai alapon meghatározott, "testvéri befogadó szellem". (Miközben kevés ország van, ahol nagyobb a bevándorlóelle nesség, a "jöttmentektől" való félelem.) Sikerült olyan helyzetet kreálni, amely egyszerre kavarta fel a trianoni vonalakon kívül rekedt magyarság zavart, fájdalmas érzéseit, a honi képmutatók agresszív frusztráltságát és a rettegő kisember irracionális fé lelemérzését. Amelyben lesben állnak a kicsinyes kenyérféltés, a képmutató nacionalizmus és a cinikus politikai számítás pártpolitikai vámszedői. Nem biztos, hogy ezt a vámot muszáj megfizetni. Nem biztos, hogy az a magyarabb, aki mindig kitűzi. Akinél mi ndig kéznél van. Aki zászlóba öltözve lobog. Nem bizonyos, hogy magyarabb, aki szégyell nemet mondani, de féli az igent is. Nem biztos, hogy a zászló az övék. Megjöttek Brianék, kitűzték a lobogót, nézzük a téli napban. A mi zászlónkat ellopták. Miért hagy tuk? vissza Bátorság! – Gyurcsány Ferenc a népszavazásról 168 Óra 2004/48 Elég bátore a baloldal, hogy kiálljon saját elveiért? Mit jelenít meg a népszavazás - érzelmi szempontból kényes - "nem" és "igen" válasza? Hol húzódnak a történelmi Magyarország és a modern köztársaság határai? Mit parancsol a felelős hazafiság? Létezike ilyen kérdésben jobb- és baloldali válasz? Célszerűe, ha a miniszterelnök éles hangú stúdióvitákban "koptatja magát" ahelyett, hogy fedezékbe vonulna? Ki legyen bátor ki helyett? Szerkesztőségünk vendége Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt. Igennel vagy nemmel szavaze a kettős állampolgárság ügyében? Ez még nem a mi kérdésünk, egy tévériporter tette fel önnek, s igen meglepő volt, hogy kitér ő választ adott: azt mondta, a szavazófülkében majd mindenki meghozza a megfelelő döntést. Nem gondolja, hogy ezzel fokozta a zavart? Rendben, akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. Elmegyek szavazni, és mindkét kérdésre nemmel válaszolok. Felelős miniszter elnök nem szavazhat igennel. Nem mondhat igent az elsőre, mert pontosan tudja, hogy ennek mi lenne a következménye. S nem mondhat igent a másodikra sem, mert annál viszont nem tudja pontosan, hogy mihez vezet. A felelős hazafiság kényszere nem engedi, hogy kellően végig nem gondolt, rosszul feltett, ránk erőszakolt kérdésekre meggondolatlan válaszokat adjunk. Tehát két "nem" a szavazatom. Akkor miért nem válaszolt azonnal egyértelműen? Mert hittem a tények erejében, abban, hogy a következmények számbevétel e mindenkit - különösképpen a politikusokat - felelősségre int. Várakozásaimmal ellentétben azonban az elmúlt hetekben sem tisztult a kép. Egy héttel a népszavazás előtt egyre bonyolultabb, zavarosabb állításokkal kell szembesülniük az embereknek. Tehát? Tehát nem akarom fokozni a bizonytalanságot. A privatizáció könynyebben kifejthető kérdés. Így látják, és kész. Sokkal bonyolultabb és következményeiben is messzebbre ható a kettős állampolgárság ügye. Most az a helyzet, hogy egy átlagos -
