Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-30
14 - Visszautalnék a beszélgetés elejére, a politikai és jogi szempontokra. A kormánynak van egy meghatározott drogpolitikája , aminek a következményrendszere jogszabályokban jelenik meg. Az Ab a szabályozási anyaggal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, egyrészt hogy a meglévő szabályoknál felvethető az alkotmányellenesség kérdése, másrészt rámutatott azokra a pontokra, ahol szükséges lenne a szabályozás. Szükség van olyan jogszabályra, amely felsorolja az úgynevezett kábítószertartalmú anyagokat, illetve május végére a parlamentnek el kell fogadnia azt a törvényjavaslatot, ami pontosítja és meghatározza a Btkban szereplő káb ítószer fogalmát. Nem arról van szó, hogy az Ab teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette volna a kormány büntetőpolitikáját a drog területén, hiszen továbbra is alkotmányosnak nyilvánította az úgynevezett elterelés intézményét, ami megmaradt a Btkban. Meg kell nézni azonban, hogy ez milyen esetekben alkalmazható. Ez tipikus példája annak, hogy van egy politikai elképzelés, - ha úgy tetszik - politikai megrendelés, és ehhez kell megtalálni azokat az alkotmányos kereteket, amelyek között a politika k onkrét jogszabályokká formálható, mégpedig úgy, hogy meg is feleljen az alkotmányossági követelményeknek. - A politikai megrendelés nyilván azt jelenti, hogy az Orbánkormány idején érvényesnél liberálisabb drogpolitika kellene. Ez belefér az alkotmányoss ági keretekbe? - Ez a szándék. A kormány kábítószerrel kapcsolatos politikája valóban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a megelőzést és a gyógyítást kell előtérbe helyezni, nem pedig elsősorban büntetőjogi eszközökkel fellépni ezzel a társadalmi jelenséggel s zemben. Meg kell keresni azt az ösvényt, ami az alkotmány és most már az Ab határozata, illetve a kormány által követni kívánt drogpolitika között helyezkedik el. Meglehetősen széles skála áll rendelkezésre, hogy feloldjuk ezt az ellentmondást. Nem biztos, hogy minden esetben lehet alkalmazni az elterelést, mert ezt az Alkotmánybíróság kizárta, ugyanakkor ilyen esetekre nem végrehajtandó szabadságvesztést kell kiszabni. A Btkban szereplő szankciórendszer is bővíthető, alkalmazható bizonyos bűncselekmények esetén a megrovás, illetve más intézkedések, amelyek nem jelentenek rögtön szabadságelvonást. - A gyakorlatban ez hogyan érvényesülhet? Nem lehet minden bírónak azt mondani, hogy a legenyhébb büntetést szabja ki... - Igen, a bíró a törvényhez van kötve. Ám ha szigorú szabályozás lenne, a bíróság akkor sem biztos, hogy ennek felelne meg. Mindig kell egy mérlegelési mozgástér, hiszen a büntetés kiszabásának leglényegesebb eleme, hogy a bíró az eset összes körülményét tárja fel. Ha a bíróságok különbözőképp en döntenek és ezek jelentős eltérést mutatnak, lehetőség van például akár jogegységi eljárás lefolytatására is. - Az Alkotmánybíróság döntését lehet egyfajta "kodifikálásnak" tekinteni, vagy korrekt határozatról van szó? - Miniszterként egy másik hatalm i ág tevékenységét nem illik bírálni. Ha az ember tudományos kutatóként szól a témához, akkor kimutathatja azokat a következetlenségeket, amelyek az Ab döntéseiben esetleg benne vannak. Ezt magam is megtettem korábban más határozatok ügyében. Teljesen mind egy azonban, mi a véleményünk az Ab döntéséről, azt tudomásul kell venni. Az Ab pozitív értelemben nem alkot jogot, de ha egy meglévő jogszabályi rendelkezésből bizonyos elemeket kiemel, megsemmisít, akkor annak a jogszabálynak az értelme, jelentéstartalma megváltozik. E bben az értelemben negatív jogalkotásról van szó. Amit inkább kritizálnék az az, hogy helyesebb lett volna, ha a döntésnél a testület hagy egy átmeneti időszakot, például május végét, mert akkor a jogalkotó talán nyugodtabb körülmények között gondolhatná á t ezeket a kérdéseket. A határozat azonban kötelező mindenkire, így túlzott jelentősége nincs annak, hogy a döntést ebből a szempontból kritizáljuk. Persze véleményt lehet formálni. - Szintén határozatot hozott a testület a miniszterelnök 30 napos lemond ási határidejéről, ami Medgyessy Péter augusztus végi lemondása után került szóba. Az Ab megsemmisítette a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek ezt a rendelkezését. Hol kell változtatni a jogállási törvényen ahhoz, hogy összhang legyen az alkotmánnyal? - Az alkotmány ugyan szabályozza a miniszterelnök lemondását, de nem tisztáz részletszabályokat, ezeket törvényben kellene elvégezni. Sok ilyen van, például hogy a kormányfő mikor, hová, milyen joghatással jelenti be lemondását, ír ásban teszie meg ezt. Olyan kérdések, amelyeket egy jogállamban megfelelően szabályozni kell azért, hogy elkerülhetőek legyenek az alkotmányos viták. Amikor a törvény megszületett,
