Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-28
4 Mostani programjában a burjánzó korrupció letörését és ennek eredményeként a külföldi működőtőkebefektetések növelését ígérte választóinak. Középtávon vélhetően ennyivel meg i s kell elégednie az EU- és NATOtagságra is aspiráló új ukrán elnöknek. vissza A Juscsenkogyőzelem hatása az ukrán gazdaságra Világgazdaság [20041228] Elsősorban politikai jelentősége, sőt messze ható következménye le het térségünkben annak, hogy a szovjet rendszer és a birodalom összeomlása óta eltelt 15 év alatt a tömeg egy utódállamban most először kikényszerítette a hatalomba mélyen beágyazódott posztkommunista elit távozását. De Viktor Juscsenko győzelmének lassan már körvonalazódó gazdasági hatása is számottevő lehet. Északkeleti szomszédunk elméletileg két, merőben ellentétes irányt vehet ebben a tekintetben. Noha gazdasága a NyugatEurópa felé tartó kőolaj- és gázvezetékek révén a szó szoros értelmében Oroszors zághoz kapcsolja, elindulhat a NATOtagságnál is jobban áhított EUtagság felé. A másik lehetőség a még embrionális állapotban lévő Egységes Gazdasági Térséggel (EGT) való kapcsolat fejlesztése. Az orosz, ukrán, fehérorosz és kazah részvétellel tervezett – infrastrukturális és adminisztratív szempontból Moszkvának a szovjet korszakban kialakított dominanciáját erősítő – EGT főtárgyalói december 18án véglegesítették annak a 29 dokumentumnak a szövegét, amely a négy, hatalmas területű ország tervezett szab adkereskedelmi övezetté alakításához minimálisan szükséges jogszabályi háttér megteremtéséhez szükséges. Az egyezmények aláírására a négy államfő csúcstalálkozóján került volna sor – az ukrajnai elnökválasztás nem várt harmadik fordulója azonban bizonytala n időre elnapolták ezt. Moszkvának kereskedelmi szempontból fontosabb az EGT létrejötte, mintsem az orosz és ukrán gazdasági potenciált öszszevetve gondolnánk. A szovjet korszak időnként otromba módszereivel folytatott Janukovicspárti kampányban a Kreml emberei – Putyin elnököt is beleértve – ezért ijesztgették az ukrán választópolgárokat azzal, hogy az EU nem partnernek akarja a hazájukat, hanem az olcsó ukrán nyersanyagra vetett szemet, és meg akarja szerezni az 50 milliós piacot termékei számára. Őr ültség, de van benne rendszer, mondhatnánk Shakespearerel. A Kreml tudatosan rájátszik a hasonló programmal megvalósított hároméves náci német megszállás Ukrajnában mindmáig élő történelmi sebeire. Tény azonban, hogy az EU már most igyekszik visszafogni K ijev igényeit. 2004 májusában például, amikor Brüsszel 422,3 ezer tonnával jelentősen – 606,8 ezer tonnára – növelte az ukrán vas- és színesfémkohászat exportkvótáját, ez a látványos gesztus valójában exportcsökkenést jelentett az ágazat számára. Az új EUtagállamok importja ugyanis május elseje előtt a kvótaemelésnek több mint a duplája, 870 ezer tonna volt. (Az már Kijev külön szerencséje, hogy 2004 első felében ugrásszerűen megnőtt az importbevételeinek 40 százalékát adó termékek világpiaci ára, és júniu s végéig 48 százalékkal több bevételt realizáltak, mint egy évvel korábban. Ez az októberig regisztrált elképesztő, 12,7 százalékos ukrajnai GDPnövekedés legfontosabb összetevője.) A hírek szerint Brüsszel esetleg azzal jutalmazza Viktor Juscsenko győze lmét, hogy egymillió tonnára növeli az exportkvótát. Ezzel látszólag a politikus Moszkvabarát ellenfele, Viktor Janukovics miniszterelnök szavazóbázisát adó keleti iparvidékeket támogatja. Valójában azonban inkább semlegesíti az új, Nyugatbarát államfőve l szembeni ellenállást. Alekszandr Pilipenko, a legnagyobb luganszki, donyecki és dnyipropetrovszki kohászati üzemeket egyesítő Iparcsoport konszern helyettes vezetője már a december 26i választási forduló előtt fellépett „az ukrajnai társadalmat megosztó politikusok” ellen. A szeparatizmus szításával próbálkozó Viktor Janukovicsnak azt üzente: „KeletUkrajna autonómiája vagy elszakadása azt jelentené, hogy elveszítenénk európai piacainkat. Ezért nekünk nem az a fontos, ki nyeri a választásokat, hanem hogy a Nyugat elismerje az új ukrán államfő legitimitását.”
