Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-02
17 A könyv számai országonként is megrendítők. Például míg 1956tól 1992ig az 1 millió 654 ezer romániai magyarból "csak" 140 ezren asszimilálódtak, és körülbelül 100 ezren választottak maguknak más hazát, az 1992 utáni egyetlen évtizedben csupán Erdélyben nem kevesebb, mint 190 ezres csökkenést regisztráltak. A rohamos fogyás legfőbb oka a z aszszimiláció, a többnyire kikényszerített nyelv- és identitáscsere, illetőleg a gyermekszám csökkenése, valamint néhány ország, mint Románia és Szerbia esetében az elvándorlás. Ez utóbbi alól jelenleg kivétel Szlovákia, ott ugyanis a magyarság körében n éhány ezres bevándorlási többlet mutatkozik - igaz, nem biztos, hogy az anyaországból. Az asszimilációról szólva a kutató leszögezi: a magyarság elvesztésének vagy meggyengülésének folyamata már az iskolában elkezdődik. Ahol a magyarul tanulni akaró gyere kek létszáma nem ér el egy meghatározott értéket, ott a hatalom vagy nem indít magyar nyelvű osztályt, vagy több, sokszor egymástól távoli település gyermekeinek működtet körzeti iskolát. A közép- és főképpen a felsőfokú oktatásban még kevesebb a lehetőség a magyar nyelvű tanulásra. Ez visszahat az alsófokú iskolákra is: sok szülő gondolja úgy, hogy a gyermeke könnyebben boldogul majd, ha alsó és középfokon is államnyelvi intézményben tanul. Az ezekből az iskolákból kikerülő magyar diákok mindenképpen kétny elvűek lesznek, a későbbiekben sokuk esetében az államnyelv válik meghatározóvá. Az ő nyelvtudásuk gyakran leépül, és elveszítik azt a képességüket, sőt azt az igényüket is, hogy anyanyelvüket majd gyermekeiknek továbbadják. Némelyik szórványvidéken, példá ul bizonyos délerdélyi megyékben a magyar családok gyermekeinek már a kilenctizede jár román iskolába. A tömbmagyarságból - más szomszédos országokban is ugyanilyen folyamatok játszódnak le - szórvány lesz, a szórvány helyzete pedig még nehezebbé válik. E gy meghatározott népességhányad alatt eltűnnek a kétnyelvű helységnévtáblák, boltfeliratok, a hivatalos ügyeket sem lehet már anyanyelven intézni, a magyar aztán vissza is szorul családi és templomi használatra. A folyamat súlyosságát mutatja, hogy még Kár pátalján is - pedig ott viszonylag nagy a magyar nyelv presztízse - kisebb a magyarul tanulók aránya, mint a magyaroknak a teljes népességen belüli aránya: 12 százalékkal szemben mindössze 910 százalék. Általában ugyancsak nyelvvesztéshez vezetnek az erő sen terjedő vegyes házasságok - főképpen, de nem kizárólag a nagyobb városokban és értelmiségi körökben. É. Kiss Katalin egy kolozsvári szakközépiskolás fiú példáját említi, akit az osztálytársai bozgornak, hazátlannak csúfoltak. Emiatt megpróbált a zöldha táron Magyarországra jutni, de mert a határőrök visszatoloncolták, Erdélyen kívül igyekezett boldogulni. Román lányt vett feleségül, a gyerekeik pedig már nem tudnak magyarul. Terjednek a vegyes házasságok Szlovákiában is. Ott a teljes magyar lakosság 17, 8 százaléka él vegyes házasságban - a kilencvenes években házasodók körében azonban ez az arány már 30 százaléknyi. Az ilyen párkapcsolatból származó gyerekek anyanyelve pedig nagy valószínűséggel az államnyelv lesz, s a tapasztalatok szerint nem csekély h ányaduk már nem is igényli, hogy magyarul írjon, olvasson, beszéljen. Valamicskét enyhíti az ebbéli gondokat, hogy nagyon sok helyre eljutnak a magyar rádió- és tévéműsorok. A kisebbségek megmaradási esélyeit növeli, ha a kisebbségben élők anyanyelvének m egnő a presztízse. Egyébként akkor nő egy nyelv tekintélye - teszi hozzá É. Kiss Katalin , "ha ez a nyelv összeköti beszélőit szimbolikusan vagy gyakorlatilag egy gazdaságilag és politikailag fejlettebb világrésszel". Az is segíti az anyanyelv megőrzését, ha annak gazdasági haszna van, ha könnyít a megélhetésen. A magyar nyelv megnövekedett presztízse és a hozzá kapcsolódó gazdasági előnyök is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Burgenland néhány iskolájában másodnyelvként ismét tanítják a magyart, és hogy növeke dni kezd a magyarul tudók száma. Ez utóbbi érzékelhető Kárpátalján is. Azok, akik magyarul, vagy magyarul is beszélnek, könnyebben élhetnek a közeli magyarországi területek kereskedelmi lehetőségeivel, és ezáltal valamicskével jobb életkörülmények közé ker ülhetnek. Valószínűleg ezért akadnak példák arra, hogy ukrán szülők magyar iskolában íratják be a gyermekeiket. Amikor a kisebbségi sorban élő magyar szülők magyar iskolát és ezzel lényegében magyar identitást választanak gyermeküknek, nehéz örökséget adn ak nekik tovább. Nemcsak a magyar kultúra, az elődökkel és a nemzettársakkal való összetartozás élményét, hanem a kisebbségi sors, a másság terhét, gyakori