Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-20
25 A „törökkérdés” jegyében telt a brüsszeli EUcsúcs nagy része. A résztvevők részint egymás között, részint Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közösen igyekeztek elfogadható formulát találni arra, hogy Ankara ne érezze mag át másodosztályú jelöltnek, ugyanakkor a kétkedők előtt se zárjanak be minden kaput – miközben lehetőleg Ciprus kérdésében is sikerüljön haladást elérni. Erdogan alapvetően két dolgot akart mindenképpen kivédeni: az osztrák, dán és francia részről a tagság alternatívájaként ajánlott kiemelt par tnerség lehetőségét, valamint a Ciprusi Köztársaság azonnali teljes körű elismerését. Ennek érdekében még azt is kilátásba helyezte, hogy távozik az ülésről. Az előbbit végül nem említi tételesen a zárónyilatkozat, vi szont a tárgyalásoknál is csupán a kezdés van beígérve, a befejezésről – illetve bizonyosan bekövetkező tagságról – már nincsen szó. Az utóbbinál addig sikerült eljutni, hogy az október 3i tárgyaláskezdésig A nkara mind a tíz új tagállamra – tehát Ciprusra is – kiterjeszti az Európai Unióval fennálló társulási szerződ é- sét. Az mindenesetre már most világos, hogy a 2014 – 2020 időszakra vonatkozó EUköltségvetési ciklus előtt nem lehet szó török EUtagságról, azaz a tárgyalásokra minimum tíz év áll rendelkezésr e, amelyek során tartós védzáradékok alkalmazását sem zárták ki, például a munkaerő szabad áramlása kapcsán. Horvátország esetében végül ejtették azt a szigorú árukapcsolást, amely közvetlen kapcsolatot teremtett volna a tárgyaláskezdés és a délszláv háb orús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék „elégedet tsége” között. Közvetetten azonban a kérdés jelen van: a tárgyalások március 17i megkezdésére az Európai Bizottságnak kell majd forgatókönyvet javasolnia, amihez szem előtt kell tartani Zágrábnak a hágai tö rvényszékkel való együttműködését is. A román tagság kapcsán a csúcs zárónyilatkozata három helyen is utal a környezetvédelmi elvárások fo ntosságára. Megemlíti a védzáradékok alkalmazása kapcsán, a sikeres felkészülés szorgalmazásakor, val amin t a kilátásba helyezett „monitorozás” egyik kiemelt témaköreként is. Mindezekkel a háttérben Románia és Bulgária jövő áprilisban aláírhatja a csatlakozási szerződést, utat nyitva a 2007. évi taggá válás előtt, amely azonban – súlyos elmaradás esetén – akár egy évvel is halasztható. Ennek kimondásához a románok esetében elég a mostani tagok minősített többségének egyetértése, a bolgároknál konszenzusra van szükség. A 2007 – 2013 közötti pénzügyi tervek vitája a bővítési témák mellett háttérbe szorult. A jele nlegi szakas zban érdemi döntésekre egyébként sem lehetett számítani, egyedül azon zajlott heves előzetes huzakodás, hogy megemlítséke a szövegben a tíz új tagállam speciális, kiemelt figyelmet és támogatást érdemlő hel yzetét. A felzárkózási alapok eddigi kedvezményezettjei mindvégig határozottan ellenezték ezt, s végül s szöveg dodonai módon úgy fogalmaz, hogy különösen nagy figyelmet kell szentelni a kibővített unió fejlet tségbeli különbségeiből következő kihívásoknak. vissza Markóék a D.A. mellé álltak - Ma lép hivatalba Traian Basescu, Románia öt évre választott köztársasági elnöke Népszava 2004. december 20. Folytatni kell a tárgyalásokat a román liberálisdemokrata D.A. pártszövetséggel egy közös kormánykoal í- ció kial akításáról - ezzel bízta meg Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) e lnökét szombaton Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A rendezvényen a küldöttek elfogadtak egy zárónyilatkozatot: a dokumentum szerint az RMDSZ a liberálisokkal lép szövetségre, de csak azzal a feltétellel, ha az biztosítja a magyarság fő szempontjait – köztük az autonómiát is. A szövetség "belső parlamentjének" is nevezett testület nyilatkozatot fogadott el, amelyben egyebek között megállapítja: a november 28i parlamenti választások - amelyek eredményeként az RMDSZ bejuthatott a parl amentbe - azt bizonyítják: hogy az utóbbi hónapok vitái és megosztó törekvései ellenére az erdélyi m agyarság továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett. Mint a nyilatkozat elfogadói leszögezik, az RMDSZ célja az integrációs folyama t felgyorsítása, az egész romániai társadalom jóléte, a feszültségmentes románmagyar viszony, az erdélyi magyarság helyzetének további rendezése. Markó az SZKT ülésen elmondta: az RMDSZ a romániai magyarság és Románia egésze szempontjából azt tartja a leg fontosabbnak, hogy az országban stabil parlamenti többségen alapuló kormány jöjjön létre. A szövetség nem tartja szerencsésnek a kohabitációt (társbérletet) sem, vagyis azt a helyzetet, amelyben az államelnök és
