Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-20
23 olvasztó politikai irányzatnak tekintette. A kereszténységet európai kultúránk és civilizációnk eszmei ala pjának tartotta. Emlékszem, hogy mikor a Sze ntatya látogatásakor bemutatták családunkat, apám nem csókolta meg a pápai gyűrűt. Engem ez nagyon megdöbbentett, és amint alkalmam volt rá, megkérdeztem tőle, miért nem. "M agyarország miniszterelnöke vagyok, az ateistát és a többi vallást is képvis e lem" - válaszolta apám. Gondolkodásának meghatározója volt, amit ideológiai alaptételnek is nevezhetünk, a nemzeti go n dolat. Ez azonban soha nem nacionalizmusként vagy sovinizmusként jelent meg nála. A nemzeti gondolat és az eur ó- paiság szétválaszthatatlan egysé get jelentett számára. Történelmi szükségszerűségnek tekintette az európai integrációt. Magyarország csatlakozását az Európai Közösséghez a történelmi hovatartozás kérdésének tartotta. Az európai integrációt a ne m zeti szuverenitás, a nemzeti identitás és önrendelkezési jog megőr zésével összhangban tartotta e l képzelhetőnek. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásban látta a határainkon túl élő nemzeti kisebbségek jogainak bizt osítását is. Az ország egyik legjelentősebb feladatának tekintette a határainkon túli magyarok védelmét, e nnek pedig legfőbb biztosítéka, ha ezen országok is az európai jogrendszer körébe kerülnek. Apám lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Talán ezt a go n dolatot idézik tőle leggyakrabban - s talán ezt próbálták a leggyakrab ban eltorzítani és félremagy a rázni , de sokan elfelejtik, hogy ez az üzenet nem csak a határainkon túl élő magyaroknak szólt. Küzdött az ellen, hogy a politika megossza az embereket határon belül és határon túl. Amennyire jellemez egy embert, hogy miben hisz, úgy az is, hogy mit utasít el, és mi ellen küzd. Apám a magyar politikát az opportunizmustól, a doktrinerségtől és a kocsmapolitikától óvta. Elutasította a gyávaságot és az elvtelenséget, de a kompromisszumokat a stabilitás megteremtéséhez nélk ü- lözh etetlen eszköznek tekintette. "A kompromisszum nem gyávaság, mert az a lehetséges és a jó célkitűz é- sek közti ésszerű megállapodást jelenti." Sok támadás érte az MSZMPvel és az SZDSZszel kötött megá llapodások miatt, de ezek tették lehetővé a kormány működ őképességét és a stabilitás megteremtését, ez volt a békés rendszerváltoztatás ára. Doktrinerségnek tartotta az eszmei elköteleződés azon szintjét, mely a valóságtól való elszakadá s hoz vezet. A kocsmapolitikát, a populizmust - főleg a nagypolitikában - m egbocsáthatatlannak tartotta. Apámat gya kran érte a kritika, hogy beszédei, nyilatkozatai nehezen érthetőek. Való igaz: XXI. századi gondolatok vo ltak bennük XIX. századi nyelven. Ő nem tudott, vagy inkább nem akart ezen vá l toztatni: "Megfigyeltem olyan sz ónokokat, akiknek óriási sikerük volt, pedig csak azt mondták, hogy a mi színünk nem a piros, a mi színünk nem a fehér, a mi színünk nem a zöld, a mi színünk a pirosfehérzöld. Ha viszont valaki arról b eszélt, hogy a genfi konvenció értelmében Magyaro r szá gnak kötelessége a menekültek befogadása és ellátása - hát akkor összehasonlíthattam, hogy melyik a hatásosabb beszéd. � de végül is hiszek abban, hogy az emberek bizonyos idő után az üres szavakat megutálják." A magyar politika fő veszélyei közé sorolta még az öncélú karrierizmust, amit a korrupcióhoz v e zető útnak tartott. Elutasította a politikai szélsőségeket. Hitte, hogy a szélsőséges irányzatok elterjedését csak a többpártren dszer akadályozhatja meg. Ha két párt osztozik a hatalmon, s mindkettő csaló dást okoz a választóknak, ami egy politikai váltógazdálkodás esetén előfordulhat, akkor az emberek könnyen fordulnak egy radikálisabb programot hirdető erő felé. Az MDFet jobboldali középpártként ké p zelte el. Ezen elvi álláspontja vezetett a Csurka István nal való konfliktushoz is, melyet nem válá s nak - "hisz ahhoz két egyenrangú fél kell" , hanem kiválásnak tekintett. Fontosabbnak tartotta az MDF öntisztulását, korszerű párttá válását, mint a "lakitelki
