Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-20
18 Lassan kívülr ől is felismerhetően megformálódik a portré, amely négy éve oly váratlan egységbe fogta a hazai politikai életet. Amikor 2000ben Patrubány Miklóst elsősorban erdélyi szavazatokkal a Magyarok Világszövetsége elnökévé választották, legalább akkora volt a me grökönyödés, mint most, hogy megalap ozatlannak bizonyult vádjait, miszerint csaltak a népszavazásnál azzal korrigálja, hogy viszont csaltak a né pszavazás ellenőrzésénél is. Annak idején a világszövetség leköszönő elnöke, Csoóri Sándor utóbb elnézést kért az internetes társad alomtól, mondván, nem őket célozta egy barátságtalan megjegyzése, hanem Patrubány Miklóst, a számítóg é- pes mérnököt. (Az első romániai gyártású és fejlesztésű személyi számítógép megalkotóját.) Az Orbán Vi ktor által is támogatott Boross Péter volt miniszterelnököt győzte le akkor Patrubány. Belépőként a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát követelte. Ez még Csurkának is sok volt, aki azt szokta volt mondani, hogy a határok azért maradhatnak. Patrubány is korrigált, mondván, hogy Triano n kisebbségi önrendelkezést bizt osító passzusait tartatná be. A tavalyi Trianontüntetésen számolt: ha nincs az a béke, ma hatvanmillió m agyar volna. Patrubányt kiemelkedő képességű mérnöknek tartják, tehát nem a matematikai készségek hiánya magyarázza mon datát. Ahogy őt megválasztották, kimenekült az MVSZből a Pálfy G. és Pozsgay Imre által reprezentált hazai konzervatív szárny. Herényi Károly és egy Fideszképviselő javasolta, vonják meg a szervezettől a költsé gvetési támogatást. Vita nélkül ment át az ötlet. Középen, baloldalon, mindenhol. Külső szemlélő még ekkor sem sejthette, mi hozta létre ezt a különös egységet. Magyarországról nézve az MVSZ beláthatatlan. A hat á- ron túli magyar területeket kevéssé ismert emberek képvis e lik. (Aki nem ilyen, például Tőkés László, Pat- rubány hírére lemondott tiszteletbeli elnöki posztjáról.) A nyugati régió küldöttei átlagos tájékozottsá g gal azonosíthatatlanok. Az anyaországi régiók néha a médiumok civil kurátorainank egy részére emléke z tetnek. Senki nem tudja, honnan j önnek, kit képviselnek és miért, csak néha mondanak akkorákat, amitől, ha volt kíváncsiság, az is elmúlik. Patrubány maga segítette viszont a tisztábban látást. Nem akadt 56os megmozdulás, ahol ne f i gyelmeztetett volna rá, hogy a bűnösök köztünk járnak, hogy a két nagy párt elárulja a népet, az Európai Unió végzetes sebet ejt a nemzeten, szóval lejátszotta a teljes MIÉPrepertoárt, csak h a darva. Ebbe az erkölcsi mérlegelést nélkülöző elszántságba ugyanúgy belefért, hogy aranyérmet veressen Annus Adriánnak és Fazekas Róber tnek, mint az, hogy a család nevében megköszönje az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületnek Patrubány Gergely XIX. századi orvos emlé k táblája felújítását, ami a népszavazási kampány hajrájában vált elkerülhetetlenné. Az eddigiek s zinte csak bevezetésként szolgáltak ahhoz, ami december 5. után történt. A népszavazást köv etően Patrubány bejelentette, hogy csalás történt, gyanítja is, hogy miként: nemeket cs i náltak az igenekből. Ukrajnai méretűnek nevezte a törvénysértést. Mire megértettük volna, hogy miként képzeli el, kiderült, hogy minden eredmény gyanús, ami szoros. Így jött ki az ezerszázvalamennyi tetemre hívott szavazókör. A Fidesz reagált: a kormány képtelen megteremteni a jo g biztonságot. Szégyelli magát az ország, azt hiszem. Senki nem boldog a népszavazással sem, röstellhetjük azt is, ami utána történik. Percenkén t sértik meg egymást odavissza magyarok, akiknek több közük valószínűleg nincs is egymáshoz, mint hogy még képesek megbántani a másikat. Lassan befejeződik az újraszámlálás. Ahol nagy hiba volt, azt már jóval korábban jelezték - egy kivétellel - maguk a bizottságok. Kétszáz helyen találtak egyegy szavazatnyi eltérést. Patrubány most azzal fenyeget, hogy uniós bírósághoz fordul. (Épp oda, épp ő?) És ki tudja hányadszor, győ z tesnek fogja hirdetni magát. Igaza is van: hozzá képest mindannyian vesztesek vagy unk. vissza Bosznia: alkotmányos válság? Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2004. december 20.
