Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-17
9 lévő miniszterelnök - által elfogadott határozat szerint az Európai Unió nak minden további feltétel támas ztása nélkül, a eddigi teljesítmények alapján kell megkezdenie a csatlakozási tárgyalásokat jövő tavasszal Horvátországgal a teljes jogú tagságáról, s nem szabad hagynia, hogy a tagállamok vezetői helyett mások döntsenek e tárgyalásokról. Mindez célzás volt arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte szerint Zágráb nem működik eléggé együtt a testülettel, s az EUtagállamok külügyminis zterei által kidolgozott határozati javaslat csak azzal a feltétel lel engedélyezné Horvátország EUcsatlakozási tárgyalásainak jövő tavaszi megkezdését, ha e területen változás történik. Orbán szerint ők nem fogadják el azt az értékelést, hogy Zágráb nem működik együtt eléggé a hágai törvényszékkel. Ráadásul Horvátország mind a demokrácia, mind a gazdaság szempontjából jobban felkészült, mint a tárgyalásokat már lezáró R ománia, s több felszólaló szóba hozta, hogy egyfajta kettős mérce érvényesül ebben az ügyben. A tanácskozáson természetesen szó esett Törökországról is, hiszen ez lesz az EUcsúcs fő napirendi pon tja, s az EPPösszejövetel a hagyományoknak megfelelően a csúcson képviselendő álláspontok egyeztetését szolgálta. A határozati javaslatot Wolfgang Schüssel osztrák kancellár terjesztette elő, s ennek fő pontj ai Orbán szerint a következőek voltak: Törökországgal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, de ezek biztosan nem fejeződnek be 10 éven belül. Az EUnak szigorúan figyelni kell a tárgyalások alatt a töröko rszági folyamatokra, szükség esetén fel is függesztheti a tárgyalásokat, s ezek végkimenetelét nem lehet meghatározni, azaz nem szükségképpen vezetnek Törökország teljes jogú EUtagságára. A javaslatot végül elfogadták a résztvevők: kimondták, hogy a csatlakozási folyamat végeredményére nem le het garanciákat adni, de a teljes jogú tagság alternatívájaként nem említették a különleges partnerség lehetőségét, amit pedig egyes konzervatív erők támogatnának, de Ankara határozottan elutasít. A megáll apodás értelmében a tanácskozáson részt vevő kilenc kormány- vagy államfő ezt a kompromisszumos form ulát fogja képviselni a csúcsértekezleten. vissza +++ ktl/kbgy 18.35 LMT 161204 4256 BP0454 4 230 MTIk1089 Elítélte a vajdasági incidenseket a szerb törvényhozás és az E urópai Parlament vegyes bizottsága kod: diplomácia/eu/NKSZ/KULP fk: HU/FR/BE/RM ld: Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel/Strasbourg, 2004. december 16., csütörtök (MTI) - A vajdasági kisebbségek tagjai elleni inc idensek elítéle ndők és fel kell lépni ellenük - állapították meg csütörtöki strasbourgi találkozójuk után a szerbiamontenegrói és az Európai Parlament vegyes bizottságában helyet kapott képviselők. A szerb oldal képviselői ugyanakkor arra is figyelmeztettek az ülése n, hogy a szóban forgó esetek elszó rtak, és egy részüket felnagyították. Utóbbiban szerintük felelőssége van az Európai Parlamentnek is. A két év után először rendezett ilyen típusú találkozón az EPképviselők között részt vett Becsey Zsolt (FideszMPS Z) és Hegyi Gyula (MSZP), akik a január végén Vajdaságba induló tényfeltáró EPküldöttségnek is tagjai. A vendégek oldaláról jelen volt mások mellett a szövetségi parlament egy magyar képviselője, Takács István is. A szerb képviselők a magyar EPtagok beszámolója szerint elismerték, hogy a Vajdaságban történtek elszórt incidensek magyarok és más kisebbségiek ellen. Véleményük szerint azonban ezeknek csak egy része volt annyira súlyos, hogy folytatásának kell lennie. Más esetek eleve nem voltak nagyon sú lyosak, néhányat pedig feltehetően belpolitikai okokból, a választások előtt felnagyítottak. A szerb képviselők bírá lták az Európai Parlamentet is, amely megítélésük szerint eltúlozta a történtek jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy a tényfeltáró küldöt tség küldetésének befejezése után visszatérnek a Vajdaság kérdésére. Becsey Zsolt az ülés után elmondta az MTInek: nagyon fontos, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel, és a vendégek magas szinten képviseltették magukat. A szerb képviselők felajánlották egyebek közt segítségüket abban, hogy összeállítsák a tényfeltáró küldöttség programját. A találkozón a néppárti magyar képviselő úgy vélekedett, hogy nem elegendő az incidensek megszüntet é- se. További erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a kisebbség ek kellő kilátásokkal rendelkezzenek a térsé gben. Emlékeztetett arra is, hogy a Vajdaság történetében nem ismeretlen az autonómia fogalma sem. Hegyi Gyula nagyon hasznosnak értékelte a találkozót, egyebek között a magyar és a horvát képviselő jelenléte miatt. Az incidensekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok egy részét Boszniából és Koszov ó-
