Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
31 többséggel dönthetnek a belépés egyéves elhalasztásáról. A román kormány láthatóan nem sértődött meg a külön elbánás miatt, sőt Mircea Geoana külügyminiszter kifejezetten "felelősségteljesnek" minős ítette a speciális intézkedést. Az utolsóként befutó páros lényegében a májusi tízekéivel azonos feltételek mellett lép majd be az unióba. A munkaerő szabad áramlását illetően 2007től rájuk is - legfeljebb hétéves - korlátozás lesz érvényes, a mezőgazdas ági termelőiknek nyújtott úgynevezett közvetlen szubvenciók pedig a csatlakozásuktól kezdve fokozatosan, 10 év alatt nőnek fel a már benn lévő tagállamokéihoz. A mai feltételek mellett Románia évi mintegy 2 milliárd eurós közösségi felzárkóztatási támogatá st élvezne - az ország mérete és relatív szegénysége miatt ez mintegy kétszerese a jelenlegi magyarországinak , a tényleges majdani összeg azonban az EU 20072013 közti költségvetésének alakulásától függ, amelynek vitájába Bukarest és Szófia még nem szólh at bele. A román kormány számos derogációt küzdött ki, köztük hároméves átmeneti felmentést a vágóhidakra és húsfeldolgozó üzemekre vonatkozó uniós előírások betartása alól, és kiharcolta, hogy "palinca" elnevezés védjen egyes szeszes italokat az uniós piacon. Míg az EUtagállamok zöme a feltételek megszabásakor főképp a bel- és igazságügyi alkalmazkodásra helyezte a súlyt, a magyar kormány a környezetvédelmi fejezetet kezelte kiemelten. Bukarest a lengyel és a szlovák "nagyságrendet" követve 11 uniós környezetvédel mi jogszabály bevezetése alól kapott rövidebbhosszabb idejű felmentést, a leghosszabbat a települési szennyvízelvezetést illetően. Az utóbbi határidejét a Bukarest által eredetileg igényelt 2027ről a magyar és a svéd kormány nyomására tornázta le az EU 2 018ra, s a csatlakozási szerződésben szerepel, hogy az uniós környezetvédelmi szabályok végrehajtásának közösségi ellenőrzése során különös figyelmet kell fordítani a "határon átnyúló hatásokra". vissza Írott malaszt – Uk rán alkotmányreform HVG 2004. december 18. Az alkotmányos berendezkedés megváltozásához vezetett Ukrajnában az elnökválasztás második fordulója után kirobbant politikai válság. A december 26ára kitűzött újraszavazás győztesének kevesebb jogosítv ánya lesz, mint a közjogi alku elfogadtatásában főszerepet játszó Leonyid Kucsma leköszönő államfőnek. Tűzijátékkal ünnepelte a győzelmet Kijev belvárosában a Viktor Juscsenko elnökjelöltet támogató ukrán ellenzék, miután december 8án a parlament, a verh ovna rada "egy csomagban" nagy többséggel megszavazta az 1996os alkotmány és az elnökválasztási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az úgynevezett politikai reform eszmei szerzője, Leonyid Kucsma távozó elnök a tüntetők által körülvett parlamen t üléstermében írta alá a törvényeket, amelyek egyfelől minimálisra csökkentik a visszaélések lehetőségét a december 26án megismétlendő második elnökválasztási fordulóban, másfelől nagymértékben megnyirbálják az újdonsült államfő jogosítványait. A törvény hozás és a kormányfő pozícióit megerősítő alkotmánymódosítások ugyanakkor leghamarabb 2005. szeptember 1jétől válnak hatályossá - ehhez az is kell, hogy legkésőbb augusztus 1jéig jóváhagyják azokat a helyi önkormányzatokra vonatkozó alkotmányos változáso kat, amelyeket első olvasásban szintén most szavaztak meg az ukrán honatyák. Ellenkező esetben az elnök mozgásterét beszűkítő alkotmánymódosítások csak 2006. január 1jétől lépnek életbe. A december 26ai voksolás fő esélyesének tekintett Juscsenkónak teh át - ha valóban győzelmet arat - legfeljebb tizenkét, de könnyen lehet, hogy csupán nyolc hónapig nem lesz megkötve a keze. Ennyi ideje lesz, hogy megszilárdítsa a hatalmát; utána a megfigyelők által neki tulajdonított reformtörekvések már komoly korlátokb a ütközhetnek. Közülük a legfontosabb, hogy az új játékszabályok szerint a kormányfőt - az elnök jelölése alapján - a rada nevezi ki, ahogy a védelmi és a külügyminiszteren kívül a kormány többi tagját is, akiknek személyére viszont a miniszterelnök tesz j avaslatot. Jelenleg az elnök jelöli a kormányfőt és a minisztereket is, amit a parlamentnek kell jóváhagynia. A parlament mandátuma négy helyett öt évre szól majd, és a kormány az újraválasztott radának nyújtja be a lemondását.
