Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-16
25 Zágráb addig bizonyítja együttműködési szándékát a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgá ló Hágai Törvényszékkel. A tagállamok a bíróság elől bújkáló Ante Gotovina tábornok kiadását várják, aki - Carla Del Ponte törvényszéki főügyész szerint - élvezi hazája egyes "befolyásos köreinek" a védelmét. A csúcson a tagállamok megerősítik a tárgyalá sok lezárását Bulgáriával és Romániával, és várható, hogy legkésőbb május elejére kitűzik a csatlakozási szerződés aláírásának időpontját. Az EU szigorúan ellenőrizni fogja mindkét ország kötelezettségvállalásait, és szankciókat helyez kilátásba, ha a tags ágot követő három év során komoly problémák merülnének föl a közösségi vívmányok alkalmazásában. A felkészülés esetleges hiányosságai miatt a tagállamok a tagfelvétel egyéves elhalasztásával is fenyegetik a két csatlakozó országot. Romániának emellett külö nleges védzáradékokkal is szembe kell néznie, amennyiben az állami támogatások leépítésében és a schengeni akcióterv végrehajtásában nem a megszabott ütemterv szerint halad. Ha elmarad vállalásai teljesítésében, a huszonötök 2006 végén minősített többségge l dönthetnek arról, hogy csak 2008ban csatlakozhat az Európai Unióhoz. Magyarország szerette volna, ha a környezetvédelem terén is érvényesül ez a kérlelhetetlen szigor, de csak annyit sikerült elérnie, hogy az unió fokozott ellenőrzést helyezett kilátásb a. A bővítési témák mellett a közösség következő, 2007ben kezdődő hétéves költségvetése is napirendre kerül a csúcstalálkozón. Egyelőre jelentősek a véleménykülönbségek, egyes tagállamok 694 milliárd eurót, mások 1056 milliárdot költenének a közös kasszá ból az költségvetési időszak alatt. Az uniós vezetők ezúttal csak megerősítik szándékukat, hogy 2005 júniusára megszületik a politikai megállapodás a hosszú távú büdzséről. Szó lesz a csúcson a terrorizmus elleni harcról és pénteken tárgyalóasztalhoz ülne k a Huszonötök Kofi Annan ENSZfőtitkárral, akivel a kollektív biztonságról és a szegénység elleni küzdelemről cserélnek véleményt. Ciprusi vétótól tartanak A Recep Tayyip Erdogan vezette török kormány az elmúlt két évben többet tett az ország uniós csat lakozása érdekében, mint az elmúlt 2530 év kormányai együttvéve. Hogy ez elég lesze ahhoz, hogy dátumot kapjanak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, csak pénteken derül ki. Nem túlzás azt állítani, hogy Musztafa Kemal Atatürk óta Törökország Európá hoz szeretne tartozni. Maga az államalapítás, a z alapító által megálmodott és részben megvalósított reformok már erről szóltak, a csaknem negyven éve aláírt társulási megállapodás, az 1987ben benyújtott csatlakozási kérelem, a vámunió mind az európaivá válás szándékának a jele. Az Európai Közösség 1 962 nyarán kezdte meg a tárgyalásokat Törökországgal, a társulási egyezményt egy évvel később írták alá, és 1964. január elsején lépett életbe. Ez az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását ígérte, és a csatlakozástól függetlenül a vá munió létrehozását. Már ez a dokumentum is úgy fogalmazott: "amint a megállapodás működése lehetővé teszi, hogy Törökország a Római Szerződésben rögzített kötelezettségeket teljesítse, a szerződő felek megvizsgálják Törökország belépésének lehetőségét", am i viszont nem jelent egyértelmű felvételi kötelezettséget. Az Európai Közösség túlígérte magát, a törökök ezt elhitték, mert el akarták hinni, ám néhány év múlva kiderült, hogy a vállalások teljesíthetetlenek. Ehhez persze külső körülmények is hozzájárulta k, így például az 1973as bővítés, és legfőképpen az 1974es ciprusi válság. Törökország 1980 elején ugyan beadta csatlakozási szándékát, de az őszi katonai hatalomátvétel az országban ezt teljes mértékig kizárta. A viszony olyannyira megromlott, hogy az Európai Parlament 1982 januárjában hivatalosan is felfüggesztette a társulási szerződést. A kapcsolatok csak 1986ban normalizálódtak, az akkori miniszterelnök, Turgut Özal 1987. április 14én beadta a csatlakozási kérelmet Brüsszelben, és az 1992es belé pést célozta meg. Ez a kérelem nem a társulási szerződésre alapult, hanem a Római Szerződésre, amelynek egyik cikkelye azt mondja, bármely demokratikus berendezkedésű európai állam felvehető. A törökök 1989 végén kapták meg az elutasító választ, azzal, hog y ez most nem aktuális, és
