Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-13
6 ld: Budapest, 2004. december 12., vasárnap (MTI) - Új nemzetpolitikát, és ennek érdekében négypárti egyeztetést szorgalmazott a december 5i népszavazás kapcsán kiadott állásfoglalásában az MSZP országos választmánya vasárnapi budapesti ülésén. Simon Gábor, a testület elnöke a tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jövő héten az Európai Parlament szocialista frakciójának több magyar képviselője szólal fel tényfeltáró bizottság Vajdaságba küldése érdekében, a magyarokat ért atrocitások miatt. A politikus közölte: ez azt a célt szolgálja, hogy "újra jó legyen mag yarnak lenni, a Vajdaságban is". A választmány úgy értékelte a népszavazást, hogy annak nem lehetett sem vesztese, sem nyertese, mert a választók számára érthetetlen, rosszul megfogalmazott kérdéseket tettek fel. Simon Gábor szerint a népszavazás az ellenkezőjét érte el, mint amit "kierőszakolóik" mondtak. A határokon átnyúló, békés újraegyesítés helyett viszályt keltett a határon túli és a magyarországi magyarok között, az előbbieket megértésükről biztosították a választmány tagjai. A választ mány elnöke szerint azért van szükség új magyar nemzetpolitika kidolgozására, mert Magyarország az Európai Unió tagjaként új politikai, gazdasági keretek között éli életét. Simon Gábor közölte, hogy az MSZP híve az említett békés újraegyesítésnek . Ennek kapcsán a választmány szorgalmazza a határon túli magyarokról szervezeti, kulturális értelemben is szóló, átfogó tanulmány elkészítését. A testület négypárti egyeztetésre a parlamenti pártok választmányi elnökeit, vagy hasonló funkcióban l évő vezetőit kéri fel. Arra a felvetésre, hogy az MSZP támogatottsága a közvéleménykutatások szerint még mindig elmarad a Fideszétől, a választmányi elnök azt mondta: a pártja iránti bizalom növekedése is megfigyelhető, és reméli, hogy ez tartós tend encia lesz. vissza +++ bti/kls/bzs 15.54 LMT 121204 2231 BP0133 4 130 MTIb2007 MSZP országos választmány - állásfoglalás kod: PART/BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. december 12., vasárnap (MTI) - Az MSZP országos választmányának állásfoglalása szerint a december 5i népszavazással "a magyar társadalom elutasította, hogy a politikai vitákat nemzeti és nemzetietlen erők küzdelmének állítsák be". Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség e lnöke, fideszes országgyűlési képviselő az állásfoglalás egyházakra vonatkozó részére reagálva az MTInek kijelentette: a szocialisták nem különböztetik meg a pártpolitikai és a nemzeti ügyeket. A testület vasárnapi, budapesti ülése után az MTInek elj uttatott állásfoglalásban az olvasható, hogy a népszavazásnak nem volt, nem is lehetett nyertese. "A józan ész kerekedett felül, az MSZP sem lehetett nyertese a népszavazásnak, de elérte legfőbb célját: a kezdeményezők kudarca megakadályozta képtelen, kezelhetetlen helyzet kialakulását" - tartalmazza az állásfoglalás. Az MSZP országos választmánya szerint ugyanakkor vereséget szenvedett a Fidesz, "amely hatalmi céljait követve politikai szélkakasként viselkedett, korábbi elveit megtagadva döntő ré szt vállalt a felelőtlen kalandban". A testület úgy értékelte, hogy "megbukott a vita elől rejtőzködő Orbán Viktor is, aki pedig személyes politikai jövőjét tette fel a sikerre, tudomásul vesszük, hogy a Fidesz újra képtelen feldolgozni a vereségét". A választmány leszögezte: "az MSZP politikáját továbbra is az igazságosság elve vezérli, ugyanakkor nem enged a felelőtlen demagógia csábításának". "A kormánynak és a parlamenti frakciónak mind a nemzeti, mind az egészségügyi kérdésekben sürgető f eladataik vannak, nincs azonban okuk hibás döntésekhez vezető kapkodásra, alaposan átgondolt, minden érintettel egyeztetett, szakmailag is megalapozott lépéseket kell tenniük" - foglalt állást az országos választmány. Az állásfoglalásban az is olvashat ó, hogy "a szocialisták tapasztalatai szerint egyházi személyek tömegesen és súlyosan visszaéltek a vallásos meggyőződésű emberek befolyásolásának lehetőségével, ezzel sokadszorra lépték túl azt a határt, amely demokratikus köztársaságunkban az egyházi és a politikai tevékenységet egymástól elválasztja".
