Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-10
7 elnökjelöltet sem támogatásra ajánlani", de arra kéri híveit, hogy a demokratikus változás mellett elkötelezettebb, az erdélyi magyarság szempontjából hitelesebb jelöltre szavazzanak. A két jelölt szerda esti tévévitáján a néz ők a karizmatikus, jó humorú, a korrupció témáján lovagoló Basescuval szemben egy visszafogott, kormányzásának sikereit (NATO- és EUcsatlakozás, schengeni szabad utazás, gazdasági növekedés stb.) ismételgető, enyhén ingerült Nastasét láthattak. A vitát kö vető szociológusok és pszichológusok előbbinek tízes skálán nyolcasokat és egy kilencest, a másodiknak pedig hatost adtak teljesítményére. A kiszámíthatatlan Basescu ezúttal is meglepetéssel szolgált. "Nastase úr, mindkettőnknek van egy problémája. Beszél jünk őszintén: mindketten volt kommunisták vagyunk. A román nép másmilyen jelölteket érdemelne." Majd letegezve a miniszterelnököt így folytatta: "Te naponta meggyőzöl arról, hogy mi románok, nem szabadultunk meg a kommunista mentalitástól." Nastasét szemm el láthatóan meglepte a fordulat, de kivágta magát: "Te pedig nem tanultad meg, hogy bizonyos szabályokat be kell tartani." A felmérések Nastase hajszálnyi előnyéről szólnak, de minden attól függ, hányan jelennek majd meg az urnáknál. Nyolcmillió szavazó részvétele Nastasét juttatná győzelemre, kilencmillió résztvevő Basescunak válna előnyére. A Magyarországon tartózkodó román állampolgárok az elnökválasztás második fordulóján a budapesti román kulturális központban (XIV. kerület, Izsó u. 5., tel.: 0613 840271) és szegedi főkonzulátusán (Kelemen László u. 5., tel.: 0662424430) szavazhatnak. A két szavazóhelyiség vasárnap, december 12én, 07.00tól 21.00 óráig tart nyitva. A szavazáshoz érvényes román útlevél szükséges. vi ssza Keserűség Népszabadság • Kis Tibor • 2004. december 10. Gyászszalaggal pántlikázott nemzeti zászlók, a templomban elmaradt Himnusz - egyebek között ilyen üzenetekkel jelzi csalódottságát az anyaországnak a kisebbségi magyarság egyik része a vasárnapi népszavazás után. Drámaiságukkal e gesztusok sokkolóak, nyilván annak is szánták őket. Még akkor is megrendítőek, ha közben tudható: a kisebbségi magyarság, mint annyi másban, ebben a dologban sem egységes; ezúttal is vannak természetesen másfé le - józanságot, több megértést és mértéktartást tükröző - állásfoglalások körükben. Feltehetően akadnak, akik csupán ez utóbbi vélekedéseket hajlandók mértékadónak elfogadni, az előbbieket pedig túldimenzionáltnak, netán politikailag manipuláltnak ítélik. Helytelenül teszik; a kétségbeesett üzeneteket az anyaországi polgárnak - bármennyire túlfűtöttnek hatnak is olykor - illik komolyan vennie, hitelesnek tekintenie. Merthogy e gesztusok érzelmileg érthetőek; ezért aztán az empátia és az együttérzés sem ma radhat el részünkről. Hiszen a népszavazás valóban nem azzal az eredménnyel zárult, amit a magyar kisebbségek vártak. Kérdés persze: mennyi joggal? Ugyanígy az is: tisztában voltake ők a szavazás tétjével? És vajon elvárásaik megfogalmazásakor annak menny ire voltak tudatában a határon túli magyarok, milyen dilemmákat vet fel a hazai szavazó számára a voksolás? Éppen a mostani határon túli kétségbeesett reakciók mutatják, hogy a fenti kérdésekre valójában csak homályos válaszok adhatók. A legkevesebb az, h ogy a kettős állampolgárság ügyében nem működött érdemi kommunikáció a határ két oldalán élő magyarság között. Ez is kellett ahhoz, hogy a kisebbségek körében ma erős a visszautasítás érzése. Ők nem a szavazó elbizonytalanodását látják a voksolás kimenetel ében, hanem azt, hogy az anyaország "megtagadta őket". Ha továbbra sem szűnik meg a süketek párbeszéde e kérdésben, sok jóra ezután sem lehet számítani. Márpedig a magyarmagyar párbeszéd mindig akkor volt a leggyümölcsözőbb, amikor a felek adekvát módon közelítették meg a szőnyegre került problémát, s vita közben nem feledkeztek meg néhány
