Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-09
19 Az orosz politológus, korábban Mihail Gorbacsov egyik főtanácsadója, Alekszan dr Cipko azzal vádolja a jelenlegi orosz vezetést és név szerint Putyint, hogy nem akarja észlelni: "Az utóbbi 14 évben új ukrán politikai nemzet formálódott, amelyet egyesít az ukrán nyelv, a patriarchális paraszti kultúra, illetve az Oroszországtól törté nt elidegenedés." Az a megosztott ukránság - állítja Cipko , amely még kéthárom évtizede valóság volt, a múlté. És Cipko azt is konstatálja: "Az amerikaiak, akik kitalálták a Juscsenkoprojektet, a mi szakértőinknél jobban ismerik az új Ukrajnát... Mi a múltban élünk, Nagy Katalin és Potemkin győzelmein merengünk." Ukrajna Európa felé kíván tartani. Súlyos, megosztó örökséggel. Egy ötvenmilliós ország, amelynek tragikus múltja, vérző történelmi sebei vannak, és semmiféle demokratikus hagyománya nincs. vissza Magyarok Világszövetsége: Időutazás Magyar Narancs 2004. december 9. Szerző: Linder Bálint Nincs abban semmi meglepő, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kossuth téri "fáklyafényes gyülekezőjéből" elkeseredett Tria non- és kormányellenes kicsapongás lett, amelyen az eredmények hallatán ordas nagy csalást emlegettek. "Gyerekek, túl sok itt a piros szemû. Ukrajnában, Grúziában már talpra álltak. Én vidéki vagyok, de egy hetet rászánnék arra, hogy elzavarjuk őket!" - magyarázza az alacsony részvételi arány okát, valamint a további teendőket este hét körül a Kossuth téri metrókijáratnál várakozó maroknyi embernek egy kivörösödött atyafi. A Brennerkarikatúrák jól ismert figurái állukat és tarkójukat dörzsölgetik zavarta n, két asszony viszont az ura háta mögött nem átall receptekről pusmogni. A cudar hidegben a Parlament elé is kevesebben mentek el, mint amire az MVSZ számított. A szórványosan óvatosan bizakodó, többnyire azonban szorongó, hozzávetőleg ezerfős tömeg ide gesen várja a mûsorkezdést és az első részeredményeket. Gyengén fogy a "kétigenes" sál, a villogó kokárda és az "Orbán Viktor hét titka" címû kiadvány is. Az emberek zászlórúdként pecabotot, fokost, partvisnyelet és biliárddákót lengetnek, együtt álldogáln ak sokgyermekes családok, orrukat piszkáló szkinhedek, szilaj népmesefigurák, pirospozsgás idős asszonyok, néha felüvöltő tagbaszakadt férfiak és feliratokkal teleragasztott, letargikus ebek. Az est házigazdája, a Nemzetőr címû hetilapot szerkesztő egykori táncdalénekes és szerző, Dobos Attila - aki a Budapest TVn heti rendszerességgel bünteti a nemzet ellenségeit - megpróbálja egymáshoz és a színpadhoz is közelebb terelni a népet, aminek eredményeként egy ünneplőgúnya hirtelen lángra kap a fáklyáktól. Az erőlködő szpíker infantilnacionalista magánszáma viszont nem képes tüzet csiholni, és nem sokat segít a hazafias etnorockkal próbálkozó Transylvania zenekar sem, de maga Patrubány Miklós MVSZelnök is csak rövid időre tudja felvillanyozni az embereket a zzal, hogy óriási eredménynek titulálja a harmatos részvételi arányt. Nem robban a dühöngve szavalt Wass Albert, hatástalan marad a hajdani Zsebtévésztár által elsziszegett Adyintelem is, a tömeg csak akkor találja meg újra a hangját, amikor a szónokok T rianont vagy a ma luciferjeit, hamis sámánjait emlegetik: ezekből a nemzetmentő verselésben megbízható színvonalat hozó Szentmihályi Szabó Péternél most sincs hiány. "Magyar embör minden embör, ezt egyetlen kommunista sem veheti el tőlünk!" - üvöltik a szí nről, más megkésve arra buzdít, hogy "szavazzunk ordító igennel". Az egyre széttöredezettebb és szomorú irracionalitásba forduló rendezvényen az enyhe többségbe forduló "igen" voks hírére egyegy nagy közös kiáltozásban halljuk a remény hangját utoljára, f él kilenc tájban; 75 százalékos feldolgozottságnál a téren már kizárólag a keserûség és a harag munkál. "Úgy leköpném a rohadtakat, akik nemmel szavaztak" - tajtékzik egy nercbundás asszony, akinek férfi hozzátartozói fejüket fogva a szovjetmagyar 60 hid egzuhanyához hasonlítják a történteket. A Székely himnusz és a Magyar hiszekegy ismételgetése, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga ihletett éneke vagy Makrai Pál hazaárulózással fûszerezett haragos dalbetétje már csak a trauma mentális feldolgozásában segíthe t, ám a fagy és Bencsik András dalszövegírói szárnypróbálgatása elől a tudósítóval együtt sokan a közeli melegedőben keresnek menedéket, ahol egy férfi a pohár mellett arra vár, hogy Orbán Viktor személyesen jöjjön érte.
