Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-01
25 gyakorlatával, mert olyan kérdéseket engedett át, amelyek nem feleln ek meg az egyértelműség követelményének. Egyértelműen politikai döntést hozott az Ab azzal, hogy átengedte a két népszavazási kérdést - mondta lapunknak egy lapunktól névtelenséget kérő alkotmányjogász. Szerinte a bírói testület szakított eddigi, viszony lag egységes gyakorlatával, aminek nyilvánvalóan a testület összetétele az oka. Ma ugyanis, mint ismert, a jobboldal által jelölt bírák vannak többségben az Abn. Az alkotmányjogász szerint jól mutatja a politikai indítékokat, hogy ugyanez a testület nyáro n nem engedte át alkotmányossági vizsgálatán a kisebb parlamentre vonatkozó népszavazási indítványt. Ugyanazok a bírók adtak az egyik kérdésre pozitív választ, mint a másik kérdésre negatívat - tette hozzá. Közölte, egyes vélemények szerint nem is az Abna k kellene eljárnia a népszavazási ügyekben, erre megfelelő fórum lehet a Legfelsőbb Bíróság is. Ismertes, hogy az Ab mindkét népszavazási kérdéssel kétszer is foglalkozott. Először közvetlenül azután, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) hitelesít ette az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát és megállapította, hogy megfelelnek a törvényben meghatározott formai, valamint a feltett kérdésekre vonatkozó tartalmi követelményeknek. A taláros testületnek azonban nemcsak a kérdés alkotmányossági vizsgálatakor volt dolga a népszavazással; amikor már összegyűlt a törvényben meghatározott számú aláírás, az Országgyűlés mindkét esetben határozattal rendelte el az országos ügydöntő népszavazást. Ezzel szemben ugyancsak kifogások érkeztek az Abhoz, amely történetéb en először került szembe az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata elleni kifogással. A Munkáspárt által kezdeményezett népszavazási kérdés a következő: "Egyetérte Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak ál lami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" Miután az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, az Ab többségi határozattal döntött: feltehető népszavazásra a kérdés. Az érvelés szerint a Munkáspárt á ltal megfogalmazott kérdés egyértelmű és világos, kétséget kizáróan megválaszolható és kizárólag egyféleképpen értelmezhető. A feltett kérdés - a többségi vélemény szerint - az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény re utal, így "nem merül fel az a dilemma, hogy egy eredményes ügydöntő népszavazást követően mely törvényt kellene megsemmisítenie az Országgyűlésnek". A tavaly ősszel még tízfős Ab többségi véleménye mellett különvéleménnyel élt négy alkotmánybíró: Bihari Mihály, Czúcz Ottó, Holló András - az Ab elnöke - és Strausz János. A különvéleményt Bihari fogalmazta meg, hozzá csatlakozott a másik három bíró is (Holló csak a különvélemény egyik pontjához). Szerintük a Munkáspárt népszavazási kérdése nem felel meg az egyértelműségi követelménynek, "mivel a kérdésben nincs megjelölve pontosan, hogy melyik törvény megsemmisítésére irányul a kezdeményezés". Az egészségügyi szolgáltatókról azonban több jogszabály is rendelkezik; ráadásul a kifejezetten erről szóló törvé nynek is csak egyik része az, amely lehetőséget ad az egészségügyi szolgáltatások privatizálására - írták a különvéleményben. Az Ab korábban - 1997ben - egy határozatban tisztázta az egyértelműség kérdéseit. Eszerint a népszavazási kérdésnek egyértelműne k kell lennie egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is. Bihari úgy vélte, a Munkáspárt kérdése egyik kritériumnak sem felel meg, míg Holló szerint a jogalkotói egyértelműség követelménye sérült. Az Ab, mint említettük,az Országgyűlés nép szavazást elrendelő határozata után - ősszel - újra foglalkozni volt kénytelen a kérdéssel. Közben azonban érdekesen alakult a megsemmisítendő törvény sorsa. Az államfő ugyanis élt politikai vétójával és a törvényt visszaküldte a parlamentnek, amely azonba n változatlan formában fogadta el a jogszabályt, ráadásul aznap, amikor Mádl Ferenc visszaküldte azt a T. Háznak. Mádl emiatt az Abhoz fordult értelmezést kérve, a testület pedig - nem vizsgálva a törvény tartalmát - közjogilag érvénytelen minősítette és megsemmisítette a jogszabályt, mert az Országgyűlés nem az alkotmány előírásai szerint tárgyalta újra a törvényt. Tette mindezt egy hónappal a népszavazási kérdés átengedése után. Amikor tehát ősszel újra az Ab elé került a népszavazási kérdés, a kérdésbe n szereplő törvényt már éppen az Ab megsemmisítette. A taláros testület azonban úgy vélte, hogy az Országgyűlés határozata ellen benyújtott
