Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
34 "Felkérem az Elnök Assz onyt és a parlamenti pártok országgyűlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Ennek eredményeként (...) dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez" - áll a levélben. Mádl Feren c azt kérte, a pártok vegyék figyelembe "a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását". Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasárnapi, er edménytelenül zárult ügydöntő népszavazás után a döntés lehetősége visszakerült az Országgyűlés hatáskörébe. A köztársasági elnök emlékeztetett a népszavazáson részt vevő választópolgárok többségének szavazatára, valamint a Magyar Állandó Értekezlet le gutóbbi ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői által egyhangúlag és egyértelműen megfogalmazott véleményre. Ez - szögezte le - arra kell sarkallja a felelősen gondolkodó politikai erőket, hogy a kérdésben találják a megfelelő megoldást. A hi vatal tájékoztatása szerint Mádl Ferenc hétfőn a Sándorpalotában fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, valamint Petrétei József igazságügyminisztert. Az államfő által kezdeményezett találkozó résztvevői áttekintették a december 5ei ügydöntő népszavazást követő helyzetet és az abból fakadó teendőket. +++ bkj/bvz 16.56 LMT 061204 1986 vissza BP0217 4 130 MTIb2014 Pártreagálások Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalására kod: ogy/kormány /PART/VTAS/BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. december 6., hétfő (MTI) - A Fidesz szónoka azt hangsúlyozta, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe, az MDF a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvény megalkotását sürgette, az SZD SZ a népszavazást kezdeményezők bukásáról beszélt, az MSZP pedig a Szülőföld program támogatására szólított fel, amikor a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalására reagált a parlamentben. Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta: mindent megtettek , hogy a kettős állampolgárságot célzó összefogás erősebb legyen, de ez nem sikerülhetett, mert a kormány és pártjai "félelmet szítottak az emberekben". Sikerként értékelte, hogy a kettős állampolgárságról szóló referendumon az igenek ennek ellenére 3 száz alékos többségbe kerültek a nemmel szemben. Az ellenzéki képviselő azt mondta, Gyurcsány Ferenc felszólalásából kitetszett "a látható vonzódás, hogy politikai riválisait bélyegezze, pocskondiázza". "Az a magatartás, ami egy kérdést nem tartalmában vizsgál, hanem aszerint ítél meg, ki volt az, aki kezdeményezte a népszavazást, és ez alapján tekinti azt jónak vagy rossznak, egy elég szűk horizontú, rövid napi pártérdeket képviselő, nem méltó a Házhoz és a posztjához sem, amit betölt" - címezte megálla pítását a miniszterelnökhöz Pokorni Zoltán. A fideszes politikus kijelentette, hogy az elmúlt években az európai szélsőjobb, Jörg Haider és JeanMarie Le Pen operált azokkal a "kirekesztő, idegengyűlölő eszmékkel", amelyeket Gyurcsány Ferenc "visszhang zott, önmagát baloldalinak nevezve". Dávid Ibolya, az MDF elnöke azt fejtegette, hogy a szavazástól távol maradók nem kívántak osztozni a pártpolitikai játszmákban. "Elvárjuk, hogy március 15ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszo nyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni" - mondta Dávid Ibolya. Azt kérte az MDF nevébe n, hogy a népszavazás értékelésénél ne folytassák tovább a politikai haszonszerzést célzó kampányt. Bejelentette, hogy kezdeményezik a magyar nemzeti stratégia megalkotását. Mint mondta, ennek célja a XXI. századnak megfelelő közjogi rendezés, amely megnyi tja az utat a nemzet egysége, gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedése előtt, függetlenül attól, melyik magyar melyik országban él. Kuncze Gábor (SZDSZ) kiemelte: a határon túli magyarok problémáira a szülőföldön boldogulást segítő intézkedése k, a határon átnyúló gazdasági együttműködés lehetőségeinek támogatása, hosszú távon pedig az
