Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
32 A szakértő elemzését támasztja alá az is, hogy a kampány finisében Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt arra, hogy az adófizetők pénzéből ne folytasson pártkampányt, vagy legalábbis az igenszavazat mellett érvelő civil szervezetek számára is biztosítson a kormány ezzel megegyező anyagi forrásokat. Miután szerinte erre nem volt fogadókészség ezért a Fidesz, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség létrehozott egy pénzügyi alapot, melyre a pénzügyi adományokat vártak azoktól, akik szerint december 5én igennel kell voksolni. Arról, hogy a folyószámlára mennyi pénz érkezett, tegnap nem sikerült információt kapnunk. A Magyarok Világszövetsége is külső források bevonásával pró bálta magasabb fordulatszámra állítani a kampányát. Több jelentős felajánlást kaptak külhoni magyaroktól. A reklámszakember szerint a népszavazási kampány nem volt összehangolt. Míg az országgyűlési választások során a pártok egységes jelmondatokat, logók at és színeket használtak, most igen nagy különbség volt az egyegy helyi szervezete által előállított kampányanyagok között. A pártok nem központilag rendelték meg a szóróanyagokat, hanem elkészítésüket rábízták a helyi aktivistákra. Ez egyébként a tartal omra is rányomta a bélyegét, hiányoztak a kreatív csoportok által "kitalált" ötletes szlogenek, frappáns mondások. Emiatt a kampány "széteső és szerteágazó volt". A hirdetések, szórólapok nem tényekről, információkról szóltak, pusztán valamilyen érzelmet p róbáltak gerjeszteni. A plakátokon történő megjelenésből hiányzott a kreativitás, egysíkú, sematikus és hatásvadász volt. Egy ilyen ötletszegény kampánnyal még csak esély sem lett volna például egy új mosószermárkát elfogadtatni - állítja a politikai reklá m ismerője. A szakember szerint ebben szerepet játszhatott az is, hogy az SZDSZ, mely máskor mindig látványos és elgondolkodtató ötletekkel jelentkezik, most gyakorlatilag távol maradt a versengéstől. De a Fidesz sem alkalmazta a korábban tőle megszokott k ezdettel és véggel, elemeiben szorosan egymásra épülő kampánytaktikáját. Az MSZP megjelenése pedig ugyanolyan ötletszegény volt, mint máskor. A voksolást megelőző négy hétben volt lehetősége a pártoknak és a bejegyzett társadalmi szervezeteknek fizetett p olitikai hirdetést közzétenni a Magyar Televízióban (MTV). A harminc másodperces szpotokat november 8tól december 3ig helyezhették el a kívánt műsorsávban a köztévé mindkét adóján. A 26 napos kampány alatt a főadón 130, az m2n 52, azaz összesen 182 fize tett megjelenésre volt lehetősége egyegy szervezetnek. A köztévé kereskedelmi igazgatóságának igazgatóhelyettese, Berta Izabella szerint a politikai hirdetésekből befolyt összeget a médium üzleti titokként kezeli. A Fidesz MTVs kampánya november 27én indult, a Vesebetegek Országos Szövetsége december 2től rendelt hirdetést, a Misztériumjáték Alapítvány pedig két közlést kért az utolsó napon. A Magyarok Világszövetsége megkeresésére pedig többször felajánlották a fizetett politikai hirdetés lehetőségét , mégsem éltek vele, mert információink szerint ingyen műsoridőt szerettek volna. Az MTVnél a politikai hirdetések megrendelési feltételeiben szerepel, hogy azok elkészítését nem vállalja, a médiatörvény szerint pedig tartalmukért sem tartozik felelőség gel. A Magyar Rádió kommunikációs vezetője, Morvai Katalin a Népszava érdeklődésére közölte: reklámszerződéseik szerint azok tartalmát csak a megrendelőik hozhatják nyilvánosságra. Még egy "futó" népszavazás A polgárokat legkorábban mintegy fél éven bel ül ismét az urnák elé szólíthatja egy népszavazási kezdeményezés. Nyitrai Zsolt fideszes képviselő az állami tulajdonú gazdasági szervezetek privatizációjának azonnali leállításáról szóló népszavazást kezdeményezett. Nyitrai eredetileg azt szerette volna, ha erről is december 5én voksolunk, de az Országos Választási Bizottságban hosszas vita alkult ki arról, vajon lehetségese egyáltalán ebben a kérdésben népszavazást kiírni. (A népszavazási témák közül a törvény "kiveszi" a költségvetést is érintő kérdése ket.) Az OVB végül "befogadta" a kérdést, de a döntés ellen állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, mely eddig még nem hozott határozatot. Ha erre sor kerül, s a beadványt elutasítják, a határozat kihirdetését követően 120 napja van a népsza vazást kezdeményező politikusnak, hogy összegyűjtse a kétszázezer támogató aláírást. Ezután az OVB 30 napon
