Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
26 hogy az országot politikailag két táborra osztó törésvonalat megpróbálják odébb helyezni: mind nemzeti, mind szociális téren lehetetlen helyzetbe hozni a kormányoldal pártjait. Orbán vabankra játszott és vesztett. A verség súlyát jelzi, hogy éppen a jobboldal kedvenc témájában, a nemzeti kérdésben mondott csődöt. A Fidesz számára a választási előjáték kudarccal végződött, de ez egyáltalán nem jelenti, hog y az MSZP nyert volna vele. Csak nagyon határozott és pontosan fölépített politikával tudja a helyzetet nyereséggé fordítani. Van valami, ami rosszabb lehet a népszavazási kampánynál? Igen, ami után jön. A kormánypártiak láthatóan szeretnének kiszállni a rájuk kényszerített hisztériából, próbálnák a népszavazáson exponált problémákat visszaterelni a racionális politika mezejére. A kudarcot szenvedett jobboldal azonban a vereséget is csak győzelemként képes elviselni. Ezért azt hajtogatják, hogy a referend um érvénytelenségétől függetlenül az igen szavazatok többsége pontosan az általuk meghatározott kötelezettségeket rója a kormányra. A nemzeti kérdésben elszenvedett kudarcot tapasztalva nyomban át is nyergeltek a sikeresebb privatizációs ügyre. Az a legs zomorúbb az egészben, hogy a Fidesz számára nem volt drága a játszmában tétként föltenni a határon túli magyarok ügyét. Nyilván úgy gondolták, ebben nem lehet veszíteni. A felelősséget legfeljebb az érzéketlen, csaló, hazaáruló ellenfélre hárítják, ahogyan az már Fideszéknél lenni szokott. Mindenki tudta, csak éppen a politikusok nem mondhatták ki: hosszabb távon a Fidesz arra játszott, hogy pótlólagos szavazótábort nyerjen a tömegesen állampolgárrá váló határon túli magyarokból. A remélt haszonért igazán c sekély ár volt, hogy szörnyű lelki helyzetbe hozták a határon túli magyarokat. Azzal sem törődtek, hogy már megint - ki tudja hányadszor - megtagadták korábbi álláspontjukat, amely szerint abszurd és kártékony elképzelés a kettős állampolgárság. Nincs kön nyű helyzetben az MSZP sem, ha érvényes tanulságot akar levonni a referendum eredményéből. Már megint az derült ki, hogy nem lehet alapvető politikai kérdésekben jól kidolgozott stratégia nélkül, ad hoc módon politizálni. Nem az volt a baj, hogy kockázatos és morálisan nehezen kezelhető helyzetet teremtett az MSZP hirtelen döntése a "két nem" mellett. Józan ésszel a föltett kérdésekre más válasz nem is lett volna adható. A nehézségek abból fakadtak, hogy ezzel együtt a defenzív pozíciót is elfogadták: győze lemértékű célként csak a vereség elkerülését lehetett kitűzni. A "két nem" mellett érveket gyűjtve a Fideszpopulizmusra többnyire "ellenpopulizmussal" válaszoltak, hozzájárulva a kampány rémisztő színvonalúvá züllesztéséhez. A csapdahelyzetből egyedül a z kínált volna - és kínál utólag is - pozitív kiutat, ha a két nem helyett a "két hanem" politikáját fogalmazzák meg. Gyurcsány Ferencnek messzemenően igaza volt abban, amikor a kampányfinisben végre jelezte az igazi megoldást: azért kell elutasítni a hibá s kérdésfeltevést, hogy ki lehessen lépni a nemzeti problematikának a tradcionális, sérelminacionalista kezelésmódjából, amely a jobboldalt mindig is jellemezte, és amely térségünkben mindig katasztrófák forrásának bizonyult, s ezzel szemben merőben új ne mzetpolitika kidolgozására van szükség. Gyurcsány nemcsak azáltal vált a viták elől gyáván bujdokoló Orbán ellenpólusává, hogy kiállt a határon túli magyarok közismerten szélsőséges képviselőivel, hanem azzal, hogy kifejezte igényét az új nemzetpolitika ir ánt. A népszavazási kampányban legalább négy döntően fontos elemét lehetett volna fölmutatni az új nemzetpolitikának. Közülük csak az egyik az, amit a hirtelen előkapott és kezdetleges szülőföldprogram sugall. Nyilvánvaló, hogy a szomszédságban élő magy arság ügyét képtelenség egységesen kezelni, hiszen alapvetően eltérő helyzetben vannak a kárpátaljai és a vajdasági, illetve az EUtag szlovákiai, valamint az unióba készülő romániai magyar kisebbségnek. A kampányban szinte kínálta magát az alkalom arra, h ogy az MSZP egyértelműen elkötelezze magát a kisebbségi autonómiatörekvések támogatására, mégpedig annak az új helyzetnek a kihasználásával, amelyet az Európai Unió regionalizmusa és a határon túli magyar szervezetek jelentős politikai súlya teremt. Már cs ak azért is fontos lett volna ennek kiemelése, mert a határon túli magyarok autonómiatörekvése kizáró alternatívája a kivándorlást ösztönző és az államnemzeti nacionalizmus felszítására alkalmas kettős állampolgárságnak. Egy másik fontos lehetőség lett vol na, hogy ígéretet kapjanak a külhoni magyarok bevándorlási esélyeik megkönnyítésére, a megalázó procedúrák
