Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-07
15 jószomszédi kapcsolatok megőrzésében, ezért nem nyilatkoztunk és nem is fogunk a kettős állampolgárság problémaköréről, amelyet ezen a szinten Magyarország belügyének tartunk, miként a végeredmén yt is - erősíti meg Juraj Tomaga, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője. Nem egyöntetű a szlovákiai magyarok reagálása a történtekre. - Hajnalig ültem döbbenten a tévé előtt, azóta is gyászolom a magyar nemzetet. Odaát látszólag győztek a kormánypártok, mert eredménytelen a népszavazás. Ha úgy tetszik, nyert a Fidesz is, hiszen mégiscsak az igenlő szavazatok száma nagyobb. Csak a határon túliak vesztettek. Bűnös játék ez, mint már annyiszor az eltelt évtizedek során, újra rólunk, nélkülünk döntöttek. Rem élem, nem végérvényesen - sóhajt Szitás Attila párkányi vállalkozó. Bugár Béla Duray Miklós szerint az alacsony részvételi arány és a végeredmény annak is a következménye, hogy a két kormánypárt és olykor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is olyan szociális és egyéb fejleményekkel riogatta a közvéleményt, amelyeknek semmi közük sincs a kettős állampolgárság esetleges megadásához. - Az is elszomorított, hogy ez a nemzetpolitikai sorskérdés az elmúlt hetekben pártpolitikai csatározásokká süllyedt, s emiatt is sokan maradtak távol a voksolástól. A szlovákiai magyar gyalogpolgárok véleményét a Kukac.sk internetes portál egyik hozzászólója így jellemezte: - Nyert az MSZP, mert eredménytelen lett a népszavazás. Bizonyos mértékig győzött a Fidesz is, hiszen az igen szavazatokból mégis csak több lett. Vesztett viszont a határon túli magyarság, mert elutasították igényüket a kettős állampolgárságra, amely számukra az egyetemes nemzethez tartozás egyik fontos jelképe - vélekedett. vissza Pártos igenek és nemek - A népszavazás egyértelműen politikai versenyfutássá vált Népszabadság • L. K. • 2004. december 7. Az adatok ismeretében egyértelmû, hogy a vasárnapi ügydöntõ népszavazás politikai versenyfutássá vált: a kettõs állampolgár ságra a hagyományosan a jobboldalt támogató térségekben mondtak igent. Hasonló tendencia érvényesült a kórházprivatizáció elutasítására vonatkozó kérdés kapcsán, ráadásul az ellenzők aránya a gazdaságilag fejlettebb dunántúli megyékben volt magasabb. A vasárnapi referendumon részt vevő hárommillió 16 ezer választópolgár 51,55 százaléka mondott igent a kedvezményes honosításra. A korábbi választási eredmények - vagyis a pártpreferenciák - elemzése alapján azonban úgy tűnik, hogy ez a mostani szavazás nem elsősorban a határon túli magyarokról, hanem a két szembenálló politikai oldal versengéséről szólt. Ezt támasztja alá, hogy azokban a térségekben, ahol a 2002es parlamenti választáson a Fidesz területi listáira voksoltak nagyobb arányban, a kettős államp olgárság ügyében csaknem mindenütt győzött az igen. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a júniusi EPválasztáshoz viszonyítva - amely a Fidesz egyértelmű, számos megyében fölényes győzelmét hozta - az erőviszonyok lényegesen kiegyensúlyozottabbá váltak, bár az ország politikai térképét nem kell átrajzolni. Az amúgy eredménytelen referendum tehát legalább a pártelit számára nem volt haszontalan. A népszavazáson a legutolsó parlamenti választástól eltérő eredmény csak a fővárosban és a határ menti SzabolcsSzatm árBereg megyében volt. Budapesten 2002ben a képviselői mandátumokért folytatott versenyben a baloldaliliberális koalícióval szemben több mint húsz százalékkal maradt alul a Fidesz, ennek ellenére a kedvezményes honosítást támogatók aránya most 51,25 szá zalékos volt. Árnyalja a képet, hogy a hagyományosan baloldaliként számon tartott kerületekben a papírforma érvényesült: például Angyalföld, Csepel és a XV. kerület lakóinak többsége nemmel válaszolt. Egyébként a szavazás végeredményét 2002ben egyértelműe n Budapest polgárai döntötték el, s most ugyancsak meghatározó szerepet játszhattak volna, hiszen 690 ezer voksot - ez az összes szavazat csaknem negyede - a fővárosban adtak le. Arra a kérdésre viszont, hogy a szavazás eredménye vajon a pártpreferenciák v áltozására utale, vagy a budapestiek ezúttal inkább saját lelkiismeretükre hallgatva döntöttek, a számok alapján nem lehet válaszolni. Az persze jelezhet valamit, hogy az uniós választáson a fővárosban a balliberális erők már csak minimális többséget szer eztek.
