Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-06
20 imádságunkat mindazokéval, akik ma soksok templomban hittel keresnek téged, és várják útmutatásodat” – szólt a fohász. Az anyaországi testvérek többségének tegnap nem volt fo ntos ez a kérdés. Talán hallgattak a miniszterelnökre, aki felelős kormányfőhöz méltatlan módon, harminchat órával a voksolás megkezdése előtt a távolmaradásra biztatta a választópolgárokat. A szavazásra jogosultak több mint hatvan százaléka otthon maradt – nem ért meg nekik egy tízperces sétát az a kérdés, hogy magyare a (határon túli) magyar. Az igazi hidegzuhany a hétórás urnazárás után jött. A szavazatok felének a feldolgozásáig győzelemre állt a nem – az anyaországi szavazók a család melege helyett a kályhán rotyogó fazék tartalmára szavaztak. Bevált a riogatás, a nyugdíjcsökkentéssel és adóemeléssel fenyegető taktika. Este negyed kilenckor fordult meg valamicskét a helyzet, amikor leheletnyivel vezetni kezdett az igen. Az erdélyi íróépítész és pol ihisztor, Kós Károly azt írta 1911ben: „Mai helyzetünk az, hogy a zárt sorokban, egységes vezetés mellett és öntudatosan előrenyomuló románsággal szemben az erdélyi elszegényedett, fáradt és reményvesztett magyar társadalom lépésről lépésre, lassan, de fo lyamatosan kénytelen visszavonulni minden téren. Sorsunkat előre látjuk, és csodára nem számíthatunk. Mi magunk gyöngék vagyunk, és segítségre nem jön sem a magyarországi társadalom, sem az állam.” A csoda most is elmaradt. Az anyaországról jövő mostoha bánásmódot eddig lehetett magyarázni azzal, hogy csak a politikusok mondtak le a határon túli magyarokról, de most a nép döntött így. Nemcsak ők, mi is veszítettünk, hiszen hogyan lehet ezek után szembenézni egy tiszta tekintetű székellyel, egy magyarságáb an megalázott délvidéki fiatallal? Végképp beszorultunk a trianoni határok közé, mert nem akadt kétmillió igen egy olyan kérdésben, hogy kéke az ég, magyare a magyar. Most egy ideig megint szégyen lett magyarnak lenni itthon, és még nagyobb szégyen a ha táron túl. A szabadkai piacon, ahol holnaptól bátrabban vernek pofán, Kárpátalján, ahol elszállt talán a legeslegutolsó, Európához fűződő remény. És Erdélyben, ahol a tolakodó idegenség joggal hivatkozik arra, hogy hazátlanok vagytok, magyarok. Nagy kár érte, mert most volt egy esély – de mi időközben megtanultunk kicsik lenni. vissza BP0136 4 230 MTIk1036 Kasza József szerint a vajdasági magyarok kufárkodás tárgyává váltak kod: BELP/újság/PRES fk: HU/SZERBIA/VAJDA SÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2004. december 5., vasárnap (MTI) - Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a vajdasági magyarok a politikai kufárkodás tárgyává váltak a vezető magyarországi pártok között a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt. "A vajdasági magyarok eszközzé váltak, hátukon csörtézik egymással a két nagy magyar párt. Valójában valamiképpen eszközzé váltunk a kölcsönös kufárkodásban a szocialisták és az ellenzéki Fide sz között" - idézte Kasza szavait vasárnap a belgrádi média abból az interjúból, amelyet a politikus a Beta hírügynökségnek adott. Kasza szerint a nemzettársak kettős állampolgárságának kérdését már megoldotta Horvátország és Románia, folyamatban van ez Sz erbiában is, ezért itt az ideje, hogy a magyarok is rendezzék ezt a kérdést. Kaszát rendkívül meglepte a magyarországi szocialisták "hihetetlen keményfejűsége", mert érvek és valódi számítások nélkül azt állítják, hogy a magyar állampolgárság odaítélés e esetén Magyarországra özönlik 800 ezertől 3,5 millióig határon túli magyar. A politikus szerint az a vajdasági magyar, aki el akarta hagyni szülőföldjét, már rég megtette, s aki maradt, az szilárdan elhatározta, hogy szülőföldjén, Szerbiában várja meg "a jobb időket" A Vecernje Novosti című belgrádi napilap vasárnapi írásában megállapította, hogy a "nacionalista" Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazás mögött NagyMagyarország megteremtésének szándéka áll. A lap megjegyzi, hogy miköz ben Szlovákia és Románia a belügyekbe való beavatkozásnak és irredentizmusnak tekinti a népszavazást, Belgrád hivatalosan eddig nem reagált, noha az
