Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-01
17 A népszavazáson nem a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról, hanem csak arról döntünk: a parl ament alkosson törvényt erről - fogalmazott nemrég a Fidesz elnöke. Az igenpártiak szándéka szerint úgy kapnak állampolgárságot a határon túli magyarok, hogy jellemzően továbbra is ott élnek, ahol eddig. Nem lesz könnyű helyzetben a magyar jogalkotó, ha il yen szellemű törvényt akar alkotni, az Európa Tanácsnak az állampolgárságról szóló 1997es - Magyarországon törvényben kihirdetett - konvenciója ugyanis a következő meghatározást tartalmazza: az "állampolgárság valamely személy és egy állam közötti jogi kö teléket jelenti, és nem utal a személy etnikai származására". Tovább nehezíti a kodifikátorok dolgát az ENSZ Nemzetközi Bíróságának 1955ös precedensértékű döntése, az úgynevezett Nottebohmügy. A bíróság akkor úgy határozta meg az állampolgárságot mint " jogi köteléket, melynek alapja a kötődés társadalmi ténye, a lét, az érdekek és az érzelmek valódi kapcsolata, együtt a kölcsönös jogok és kötelezettségek létezésével". Az anyaország és a határon túl élő magyar kisebbségek között azonban nincs efféle kapcs olat, bár egyes elemei - ilyen az érzelmi kötődés ténye - kétségkívül felismerhetők. De a közös lét, az együttélés hiányzik. Ugyancsak a konvencióban olvasható: "Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni mindaddig, amíg összhangban áll a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Vagyis: a határon túliak kedvezményes honosításáról hozhat unk éppen jogszabályt, ám el kell ismertetni, hogy a fentiekkel tényleg összhangban áll. Az effektivitás (ténylegesség) mint meghatározó körülmény fontosságát az is igazolja, hogy a konvenció szerint valamennyi ország "köteles belső jogában rendelkezni a területén törvényesen és szokásosan (állandó lakosként) tartózkodó személyek honosításának lehetőségéről". A honosításra vonatkozó jogszabályok azonban "nem tartalmazhatnak megkülönböztetést, és nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, ami kimeríti a nem, vallás, faj, bőrszín, vagy nemzeti, vagy etnikai származás miatti diszkrimin ációt". Ez nem zárja ki, hogy egyes csoportok tagjait előnyben részesítsék, például minden ország "köteles elősegíteni ... az állampolgárság újra megszerzését olyan korábbi állampolgárai számára, akik törvényesen és szokásosan tartózkodnak területén". És i tt megint eljutottunk az effektivitáshoz, vagyis az állam és az egyén között megkívánt valódi és szoros kapcsolathoz. A konvenció a diszkriminációmentesség elvére nemcsak a honosítás, hanem az állampolgársághoz fűződő jogok tekintetében is határozottan ut al. Megkülönböztetésre a kettős állampolgárok esetében sincs mód, vagyis ha valóban bevezetnék a határon túli állampolgár fogalmát - vagy más módon korlátoznák a külföldön élő magyarok jogait , az ellentétes lenne az egyezménnyel. Kivételek azonban lehetn ek, ilyen a hadkötelezettség, amit csak az egyik országban kell teljesíteni. E körbe tartozik - más nemzetközi egyezmények alapján - az adózás, illetve a választójog. Ez utóbbi esetében az uniós jog is megengedi, hogy a külföldön élők ne rendelkezzenek más ik állampolgárságuk szerinti választójoggal. A kettős állampolgárok esetében fontos kérdés a diplomáciai védelem. Az 1930. évi hágai konvenció 4. cikke szerint "az állam nem nyújthat diplomáciai védelmet állampolgárának olyan állammal szemben, amelynek az állampolgárságát az ilyen személy szintén birtokolja". Ezért kizárt, hogy a külföldön élő magyarok honosítása után a magyar állam lakóhelyükön lépjen fel az érdekükben. Miért nem lehet tartózkodni? A parlamenti képviselők tartózkodhatnak a szavazáskor, a választópolgároknak erre nincs lehetőségük, pedig a vasárnapi referendum két kérdésére sokan valószínűleg a "tartózkodom" jelű körbe helyeznék el a keresztet. Tóth Zoltán választási szakértő elmondta: a legtöbb államban a szavazók csak igennel vagy nemme l voksolhatnak, de más megoldásokkal is találkozni. Az Egyesült Államokban lehetőség van rá, hogy aki a szavazólapon feltüntetett jelöltek közül senkit nem akar támogatni, más nevet írjon fel, és ez ott érvényes voksnak számít. Oroszországban lehetőség van arra is, hogy a választáson induló valamennyi személyt elutasítsák: aki ezt kívánja, a "Minden jelölt ellen" feliratot viselő körbe teheti az ikszet. A
