Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
35 A tévévita második ré szében a kórházprivatizációs népszavazásról volt szó. A pártok képviselői a szakmai érveket mellőzve, eddigi álláspontjukat megerősítve próbálták meg saját oldalukra állítani a szavazókat. A szocialista pártelnök nemet mondott az egészségügy rossz állap otára, mert szerinte az államnak hosszú távon sem lesz pénze arra, hogy fejleszteni tudja az ágazatot, ebben segíthet a magántőke. Kiemelte, hogy a Fidesz egyedül maradt az igen tábort erősítő álláspontjával, hiszen a négy parlamenti párt közül három eluta sítja a kezdeményezést. Áder János szerint az, hogy a kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradnak nem zárja ki a tőkebevonás lehetőségét. Úgy vélte, hogy míg a Csehákféle kórháztörvény a parttalan magánosítás és az ingatlanspekuláció lehetőség ho rdozta magában, addig az Orbánkormány alatt elfogadott hasonló jogszabály a nonprofit privatizáció mellett foglalt állást. A magántőke megjelenésének előnyeire hívta fel a figyelmet a szabad demokrata pártelnök. Szerinte az eddigi példák is bebizonyítot ták, hogy ahol megjelent a magántőke ott javult az ellátás színvonala. Úgy vélte, a Fidesz félrevezeti az embereket amikor azt állítja, hogy a befektetők az egészségügyi ingatlanok eladására spekulálnak, illetve, hogy a magántőke révén fizetni kell majd az ellátásért. Az MDF nem támogatja ugyan a kórházak eladását, de nem támogatja a Munkáspárt kezdeményezését sem - mondta Gémesi. Hozzátette, hogy bár elutasítják az extraprofitszerzés lehetőségét, a magántőkére azonban szüksége van az ágazatnak. Az egykor gyakorló orvosként dolgozó politikus úgy vélte, a nagyon bonyolult és megválaszolhatatlan kérdésre a betegek érdekében nemet kell mondani. vissza Segítség az ombudsmantól Népszava 2004. december 3. Nyomorban él egy nég y gyermekét egyedül nevelő, Erdélyből ideiglenesen áttelepült édesanya. A Létminimum Alatt Élők Társasága (LAÉT) segít a jogos szociális juttatások megszerzésében, de szerintük ez éppen azt igazolja, hogy jelentős szociális terhet is jelenthetnek az áttele pülők. Az állampolgári jogok biztosától, Takács Alberttől kért segítséget egy Erdélyből áttelepült édesanya, akinek négy gyermekek közül hármat a nevére anyakönyveztek, bár a börtönbüntetésre ítélt magyar állampolgár apa elismerte az apaságot - közölte l apunkkal a Létminimum Alatt Élők Társaságának elnöke. Molnár Gézáné szerint ezzel törvényt sértett az önkormányzat, az alkalmi munkából élő édesanya pedig így csupán a legidősebb gyermeke után vehet fel családi pótlékot. Míg az 1996ban született gyereknél elfogadta a polgármesteri hivatal az apaságot elismerő nyilatkozatot, az 1997ben született ikerpár és a később született negyedik gyerekről készült jegyzőkönyvben a születés bejelentéséről című adatlapban az apa adatai kitöltetlenek, az anya személyazono sságánál pedig az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás szerepel. Emiatt a gyerekek családi jogállása rendezetlen, sem gyest, sem családi pótlékot nem kaptak, a gyerekeknek TAJ kártyájuk sincs. Az ombudsmani megállapítás szerint az anyakönyvi hivata l téves jogértelmezése miatt a gyermek apja nem tehetett teljes hatályú elismerő nyilatkozatot, pedig a gyermekek érdekét az szolgálta volna, ha már születésükkor rendezett a jogállásuk, így minden magyar állampolgároknak járó juttatást megkaphattak volna. Takács Albert szerint érthetetlen, hogy az anyakönyvi hivatal anyakönyvezéskor - amikor a jogszabály szerint az adatokat okirattal kell igazolni, - elfogadta az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat elfoga dásához ugyanez az igazolás már nem volt elég - bár azt senki nem vitatta, hogy a panaszos mind a négy gyermek édesanyja. Molnár Gézáné az eset kapcsán kifejtette: itt a bizonyíték arra, hogy a felelőtlenül kiharcolt népszavazás milyen további terheket r ó az országra. Ez az eset is alátámasztja: nemcsak a szívünkre kell hallgatni akkor, amikor a kettős állampolgárságról döntünk. Nem mond igazat, aki azt állítja, nem jár anyagi