Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
29 lehetne értelmezni e történelmi korokban), de nemcsak erről van szó. Hanem arról is, hogy ilyen alapo n a népszavazást elutasítók akár kampányolhatnának is a mostani határokon túl született negatív személyiségekkel - szerencsére eszük ágában sincs. Ha csak a 20. század diktatúráit nézzük, a kommunista mozgalom olyan meghatározó figurái láttak napvilágot a trianoni határok túloldalán, mint Kun Béla, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő vagy Kádár János, a nyilasok közül Szálasi Ferenc, Beregfy Károly, Vajna Gábor, Jaross Andor stb. Ostobaság lenne róluk kérdezni, mondjuk: "azt akarjátok, hogy bármikor ide jöjjenek?" A t örténelem, a nemzeti kultúra közös kincse az egyetemes magyarságnak, most annak vagyunk tanúi, hogyan silányul mindez propagandapatronokká. - "Nyújts feléje védőkart!" - idézi az egyik kampányszöveg Kölcsey Himnuszát. Mintha a szövegíró elvétette volna a költő gondolatát? - A jelmondat ilyen interpretálói meg akartak feledkezni arról, hogy Kölcsey ezt a kérést nem embertársához, hanem a mindenható Istenhez intézte - így van egyébként értelme. Továbbá a kinyújtott védőkarral megvédendőt nem a magyarság egy csoportjában jelölte meg, hanem annak egészében. Szomorúnak tartom, hogy még a Himnuszt is ki lehet forgatni eredeti értelméből, csak azért, hogy a hazafiaskodó érzelmek felkorbácsolását politikai haszonszerzésre, szavazatokra konvertálják. - Lehete poli tikai haszonszerzésre felhasználni a magyar történelmet? - A mostani kampány azt bizonyítja, hogy ez lehetséges, más kérdés, hogy szabade. A válasz egyértelműen az, hogy ilyen formában nem. - Milyen történelemszemlélet áll ezek mögött a szlogenek mögött? Mennyire modern ez a történelemszemlélet? - A népszavazás kezdeményezői és jobboldali felkarolói akarvaakaratlanul érzelmi alapú, a tényektől elrugaszkodott, sematikus történelemszemlélet kialakításán munkálkodnak. Ebben a tényleges történelmi tények, fo lyamatok nem számítanak, csak az, hogy a múlt hazafias érzelmek felkorbácsolására váljon alkalmassá. A keleteurópai nacionalizmusok idejétmúlt restaurációs kísérlete ez. Korábban abban bízhattunk, hogy sikerült ettől Magyarországot megkímélni, és szomorú, hogy a konzervatívok most akarják egyre szélesebb körben alkalmazni. Modernnek semmiképp nem nevezhető, hiszen nem hasznosítani akarja a történelmi múlt - kétségkívül meglévő és tanulságos - üzeneteit, hanem orvosolni azokat. Ez olyan, mintha például az e lső világháború kapcsán nem annak tanulságait akarná levonni és hasznosítani, hanem megnyerni az egykor elvesztett csatákat. - Miben tér el egymástól a mai bal- és jobboldal történelem képe? - A baloldalon a múlthoz való viszony kialakítása kapcsán még mi ndig inkább folyamatról, mint kikristályosodott álláspontról beszélhetünk. Az MSZPben zajló változások kedveznek ennek a folyamatnak. Úgy tűnik, e párt egyre inkább megszabadul az utódpártiságból fakadó magyarázkodás kényszerétől, továbbá egyre kevésbé ha gyja, hogy a múltra való hivatkozás a jobboldal felségterülete legyen. Kezdi egyre markánsabban kialakítani saját, nemzeti érzéseket is figyelembe vevő identitását. Ezzel párhuzamosan a Fidesz úgy érzi, kénytelen minél többször és minél hangosabban nemzeti retorikát használni. A történelmet a két világháború közötti nacionalista, idejétmúlt nézőpontból szemlélik. Jól tetten érhető ez a különbség például Orbán Viktor egyik legutóbbi nagygyűlési beszédében, amikor a kettős állampolgárság mellett elsősorban ne m az aktuális valóságból merítette érveit, hanem Trianon következményeinek egyfajta, önmagunk általi jóvátételéről szónokolt. Paradox helyzet: 15 évvel a rendszerváltás után a történelmi múlt egyre inkább a pártpolitika egyik hadszínterévé válik. És ez nem jó. Aki a múltról csak sematikusan tud gondolkozni, az egyre fogékonyabb arra, hogy politikai kérdésekben is jel, vagy épp vezényszavak által mozgósítható legyen. - A nagy keresztény egyházak ugyancsak az igenre szólítottak fel a kettős állampolgárság k apcsán. Mi erről a véleménye, megoszthatóake így a hívők? - Mondhatnánk, semmi új nem történt, hisz a történelmi egyházak tétre menő belpolitikai események kapcsán évek óta, egyre nyíltabb politikai szerepet játszanak. A népszavazás egyértelműen pártpolit ikai eseménnyé vált, a Fidesz nem is csinál titkot abból, hogy önnön választási sikereként könyvelné el az "igen"ek esetleges többségét. A történelmi egyházak egyértelműen betagolódtak a Fidesz szövetségi
