Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
23 E hagyomány egészen a szovjet blokk felbomlásáig fennmaradt. A német állam azért adott állampolgárságot a keleteurópai németeknek, mert esetükben feltételezhető volt, hogy a német etnikumho z való tartozásuk miatt üldöztetést szenvednek el. Pusztán az etnikai hovatartozásra hivatkozva, pl. egy brazíliai német korábban sem szerezhetett állampolgárságot. Az 1992es reform pedig egy olyan folyamatot indított el, amely hosszabb távon a KeletEur ópában élő németek jogait a Brazíliában élők jogaihoz közelíti, és 18 év múltán az ő esetükben is felszámolja majd az etnikum és állampolgárság automatikus kapcsolatát. A reform a külhoni német állampolgárságot csupán az 1992 előtt született egyének számá ra tette lehetővé. 2010től, amikor a reform után született egyének elérik a nagykorúságot, a német etnikumhoz tartozás ténye többé nem lesz jogalap a német állampolgárság elnyerésére. A külhoni állampolgárságot megteremtő reformot Németország a két korsza k közötti átmeneti megoldásként tette lehetővé, hogy méltányos elbírálásban részesülhessenek a német etnikumú egyének azon csoportjai, akik számára hosszú távon a német állam a régi jogosultságokat nem kívánja fenntartani. A reform végcélját - az etnikum és állampolgárság közötti kapcsolat felszámolását - szolgálta a reform többi eleme is. A külhoni állampolgárság ugyanis nem jár együtt olyan betelepülési engedéllyel, amellyel birtokosa Németország területén belül teljes körű állampolgári jogokat élvezne, választójoggal bírna és jogosult lenne jóléti ellátásra. Ellenkezőleg: a régebbi gyakorlattal ellentétben, amikor a német etnikumú kérelmező Németországon belül folyamodhatott német állampolgárságért, a reform óta a külhoni német állampolgárságra irányuló kérelmet csak valamelyik külföldi német konzulátuson lehet beadni, és a kérelem elbírálása több évig elhúzódik. Végül a reform korlátozta az évente kiadható betelepülési engedélyek számát. Az évi kvótát előbb 200 ezer, 1999től pedig 100 ezer főben állapí tották meg. A lengyelországi németekre érvényes külhoni állampolgárság bevezetése nem ütközött az unió ellenkezésébe, mert az unió az állampolgársággal kapcsolatos jogok szabályozását meghagyja a tagországok hatáskörében. Mindazonáltal a németlengyel vis zonyban komoly politikai feszültséghez vezethetett volna. Csupán a történelmi helyzettel magyarázható, hogy ez nem következett be. Nevezetesen azzal, hogy a reformmal nagyjából egy időben Németország végleg elismerte a németlengyel határt, világosan megf ogalmazta a reform rövid és hosszú távú célját; és sohasem hagyott kétséget afelől, hogy minden eszközzel támogatja Lengyelország integrációját. vissza Kovács M. Mária Nastase bírál és árnyal Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2004. december 3. Adrian Nastase román kormányfő tegnap Aradon ismét bírálta a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar elképzeléseket. Később azonban Nagyváradon árnyalta véleményét. Ekkor azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarok kollektív alapon kaphassák meg a magyar állampolgárságot, ezt Románia csakis egyénenként fogadná el. Nastase reméli, hogy Magyarország is csak egyéni kérelmek alapján fogja megadni a kettős állampolgárságot, például egy román és egy magyar államp olgár házassága esetében. A külföldön élő románoknak Románia sem biztosítja automatikusan az állampolgárságot, az igénylők azt egyéni kérelem alapján kaphatják meg. Nastase hozzátette: nem normális, hogy 2007től egy Romániában élő személy három - román, m agyar és európai - állampolgársággal rendelkezzék. vissza
