Reggeli Sajtófigyelő, 2004. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-12-03
20 egyéb módon igazolja?" Ha a szavazók többsége, de legalább kétmillió polgár - a választásra jogosultak negyede és még egy fő - igennel voksol, az állampolgársá gról szóló törvényt a kérdésben megfogalmazottak szerint ki kell egészíteni a kedvezményes honosítás lehetőségével. A jogalkotó feladata pusztán csak annyi, hogy meghatározza: milyen "egyéb módon" igazolható a nemzetiséghez tartozás. A törvényhozás számár a a jogszabályok nem szabnak határidőt, s mivel a módosítás elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell, a kormánypártok és az ellenzék egyetértésének hiányában a kodifikáció nem vezethet eredményre. Ha a jogalkotás emiatt elhúzódik, annak jogi szank ciói nincsenek, politikai következményei azonban lehetnek. A népszavazás akkor is eredményes, ha kétmilliónál többen nemmel voksolnak, ekkor a parlamentnek nincs feladata. Az Országgyűlésnek akkor sem kell módosítania az állampolgárságról szóló törvényt, ha az azonos módon szavazók száma kétmilliónál kevesebb lesz. Ha az igenek vagy a nemek kerülnek ily módon nagy többségbe, ennek politikai üzenete lehet, de az már a kormány, illetve az Országgyűlés döntésén múlik, hogy ezt miként fogadja. A Magyarok Vilá gszövetségének elnöke korábbi nyilatkozatában egyértelművé tette: eredménytelenség esetén, tehát ha nem mennek el elegen a népszavazásra, addig próbálkoznak, ameddig kell. Ezt nem tiltja semmi. A népszavazásról szóló törvény csak egyetlen korlátozást tarta lmaz: ha az OVB egy kérdésben hitelesített egy aláírásgyűjtő ívet, ugyanolyan tartalmú kezdeményezés nem nyújtható be "a népszavazás megtartásáig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetőleg az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig". E szerint tehát december 5e után, ha úgy gondolja, bárki ismét aláírásgyűjtésbe foghat. Igen A kórházak privatizálásával gazdag- és szegényellátás alakulhat ki Magyarországon, mindenkinek fizetnie kellene a gyógyulásért. Az eg észség nem üzlet, nem engedhető be a multinacionális cégek profitérdekeltsége. A kórházprivatizáció csak arról szól, hogy a befektetők értékes ingatlanokat szerezzenek meg. A magáncégek csak a biztosan nyereséges ágazatokat privatizálják. A már magánkéz ben lévő intézmények ugyanakkor biztonságban érezhetik magukat, a visszaállamosítás nem elképzelhető. Nem Az egészségügyi ellátást közös pénzből finanszírozzák akkor is, ha az intézmény magántulajdonba kerül. A számlát nem a beteg fizeti, hanem az egészs égbiztosító. Magántőke nélkül nem fejleszthető a magyar egészségügy. A kórházprivatizációs népszavazás nem a kórházi ingatlanok eladásáról dönt. Az, aki igenre buzdít, azt kéri, hogy az államszocializmus utolsó maradványára mondjunk igent. Az igen szav azatok győzelmével az eddig magánkézbe került egészségügyi intézményeket visszaállamosítják. vissza A kettős állampolgárságot támogatók/ellenzők válaszai Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. december 3. Támogatók válaszai Ellenzők válaszai Miről döntünk december 5én? A népszavazáson nem a kettős állampolgárságról döntünk, csupán arról: a parlament alkosson törvényt a kedvezményes honosításról. Miután kétharmados törvényekről van szó, a jogszabály elfogadásához a kormánypá rtok és az ellenzék közötti teljes körű megegyezésre lesz szükség. A kérdés feltevése egyértelmű: a magyarigazolvánnyal rendelkező, illetve a magyar nemzetiséghez tartozásukat másként igazoló személyeknek - kérelmükre - meg kell adni a magyar állampolgársá got. A parlamentnek e tekintetben alig van mozgástere, a kedvezményes honosítás lehetősége gyakorlatilag alanyi joggá válik.
