Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-08
12 katolikus vallású, nem homogén csoportot alkotnak. A szervezet ezért azt ajánlja, hogy lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű - magyar - római katolikus misék hallgatására, és arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. "Ezeket az ajánlásokat a moldvai római katolikus egyház vezetősége sajátságosan értelmezi, vagyis el fogadhatatlannak tartja, hogy híveinek öt százaléka igényli ezt a lehetőséget" - mondta a történész. A konferenciáról tudósítást közölt a Krónika is. Az erdélyi napilap hétfői számában idézte Vilica Munteanut, a Bákó Megyei Levéltár igazgatóját, aki a konferencián emlékeztetett: Bákó megye lakosságának mintegy húsz százaléka római katolikus. A lap tudósításából kiderül, hogy e fórumon egyes román előadók részéről érezhetőek voltak a régi, előítéleteken alapuló beidegződések, de újszerű, tárgyilagos meg közelítésű felszólalásokat is lehetett hallani. Az előbbire volt példa Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üdvözlete, amely szerint a bákói rendezvényen az előadók a csángók román eredetét hivatottak bizonyítani. A prefektus a demokrácia megcsúf olásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat. A későbbi előadások között azonban több olyan is akadt - olvasható a lapban , amely némiképp elütött a csángók román eredetéről szóló hivatalos tézistől . Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató előadásából például kiviláglott: az évszázadok során egymást váltogatták azok az időszakok, amikor a moldvai katolikusok az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Silvi u Vacaru a Iasii Xenopol történeti intézet kutatója pedig arról beszélt, mennyire rossz, ha a kutatók a kizárólag román vagy kizárólag magyar eredet mellé keresik a bizonyítékokat. A Varga Andrea előadásához kapcsolódó hozzászólásokból olykor érzelmi indulatok is feltörtek - írja a Krónika tudósítója. A budapesti történész azáltal gerjesztett vitát, hogy a moldvai ferences iskolákról szóló előadásában megemlítette: elsősorban a román anyanyelvűek sorából verbuválták a csángók papjait. Ideges reakciót váltott ki a csángó oktatási program vezetőjének, Hegyeli Attilának hozzászólása is. Hegyeli egy 1938as rendeletet olvasott fel, amelyikben egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendeli, hogy szigorúan megbüntetik azoka t, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek. Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezete, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kijelentette: a hatóságok nagy hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. "Ha a moldvai katolikusok 95 százaléka román, hogy engedhetik meg egyesek maguknak, hogy magyar iskolákat alapítsanak?" tette fel a retorikus kérdést. Ioan Lacatusu, a HargitaKovászna Európai Tanulmányi Közpon t v ezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja - olvasható az erdélyi lapban. A konferencia tanulságairól szólv a Varga Andrea az MTInek kifejtette: egyelőre önámítás lenne elvárni a Moldvai Római Katolikus Püspökség vezetősége részéről a megbékélést és az igazmondást a csángók helyzetére vonatkozóan. Fel kellene hagyni végre a csángókérdés átpolitizálásával mind m agyar, mind román részről, és át kellene adni a terepet az érzelemmentes, tárgyilagos kutatásnak - mondta a budapesti történész. vissza +++ kmo/kgf 07.34 LMT 081104 4965 BP0026 4 230 MTIk1014 Kovásznán emléket állított ak Fábián Ernőnek kod: nemzetiség/BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. november 8., hétfő (MTI) - Emléktáblát avattak és konferencia keretében emlékeztek meg a hét végén a székelyföldi Kovásznán Fábi án Ernőről, a három éve elhunyt filozófusról, íróról, tanárról, születésének hetvenedik évfordulóján. Fábián Ernő munkásságát Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is méltatta annak a konferenciának a végén, amelyen az író politika i és szellemi örökségét vették számba. A Krónika hétfői számában tudósított arról, hogy a hét végi ünnepség a szülői háznál kezdődött, amelynek falán bronzplakettet avattak, majd a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban folytatódott, ahol a
