Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-05
9 Az ukránok szavazhatnak Magyarországon is A Magyarország területén állandóan vagy id eiglenesen tartózkodó ukrán állampolgárok Ukrajna budapesti nagykövetségén, illetve a Békés, BorsodAbaújZemplén, HajdúBihar, Heves és SzabolcsSzatmárBereg megyékben tartózkodók Ukrajna nyíregyházi főkonzulátusán 2004. november 21én reggel nyolc és es te nyolc óra között voksolhatnak az elnökválasztás második fordulójában. Ennek feltétele, hogy legkésőbb november 13ig lakcímet feltüntető kérelmet nyújtsanak be a fenti két intézmény valamelyikénél. (Munkatársunktól) vissza Népszavazások: a kisebbség is dönthet Népszabadság • L. K. • 2004. november 5. A kórházprivatizációról, illetve a kettős állampolgárságról szóló népszavazás akkor is eredményes lehet, ha a választók legalább negyede azonos módon szavaz. Vagyis elő fordulhat: a kisebbségi akarat érvényesül. Kétmillió ember is elegendő ahhoz, hogy a december 5i népszavazáson - nyolcmillió szavazásra jogosult polgár nevében - döntsön. A választási szabályok 1997es módosításával az eredményességhez már nincs szükség ötven százalékot meghaladó részvételre; elég, ha a jogosultak 25 százaléka és még egy fő - vagyis körülbelül kétmillió szavazó - azonosan voksol. (Ezzel két népszavazást is sikerült megmenteni a kudarctól, mert a korábbi szabályok szerint a NATOtagságról szóló 1997es, illetve az uniós csatlakozás ügyében tartott 2003as referendum sem lett volna érvényes.) Ahhoz, hogy december elején megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségügyi intézmények tulajdonosi körébe, illetve, hogy gyakorlatilag alanyi j ogon biztosítsák a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárságot, elegendő, ha a jogosultak negyede és még egy fő igennel szavaz. (Ha tehát a szocialisták lebeszélnék híveiket a részvételről, komoly kockázatot vállalnak.) Decemberben egy szavazól apon tehát két kérdés lesz. A voks érvényes, ha valaki csak az egyik kérdésre válaszol, miként akkor is, ha nem azonos módon dönt egyik, illetve másik esetben. A részvételi aránytól függően többféle forgatókönyv képzelhető el. Ha nem mennek el elegen, és érvénytelen a népszavazás, bárki ismét előveheti a kérdéseket, és újabb aláírásgyűjtésbe kezdhet. Ha sokan maradnak távol, s a válaszok megoszlanak, könnyen meglehet, nem gyűlik össze az eredményességhez szükséges kétmillió azonos szavazat, és adott esetbe n szintén minden kezdődhet elölről. Ha a részvételi arány meghaladná az ötven százalékot, akkor - a voksok megoszlásától függetlenül - jogi és politikai szempontból is megkérdőjelezhetetlen eredményt hirdethetnek. Ha többen szavaznak igennel, a parlamentne k meg kell alkotnia a megfelelő törvényeket, ha a kezdeményezéseket elutasítók kerülnek többségbe, ilyen kérdésekben nem lehet ismét referendumot kezdeményezni. Érvényes referendum esetén viszont hosszas munka veszi kezdetét, mert például a kettős állampo lgárság kedvezményes biztosítása kapcsán meg kellene határoznia a parlamentnek, hogy milyen konkrét tartalmakkal jár a státus. A helyzet bonyolult, mert kétharmados törvényről van szó. Ha a polgárok a kórházprivatizáció leállítására igent mondanának, érte lmezni kellene, mit jelent az, hogy "az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt". Ez ugyanis nem létezik. Ugyancsak kérdéses, milyen törvényt lehetne alkotni arról, hogy "az egészségügyi intézmények maradjanak állami és önkormányzati tulaj donban". Vagyis könnyen lehet: a referendumok nyomán annyi történne, hogy a parlament alkotmányos mulasztásainak száma szaporodna. vissza Magyarországi ukránok szavazása Népszava 2004. november 5. November 21én rendezik me g az ukrán elnökválasztások második fordulóját. A Magyarország területén tartózkodó ukrán állampolgárok Ukrajna Magyarországi Nagykövetségén, illetve Ukrajna Nyíregyházi
