Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-30
26 Több megyében is előfordult, hogy választók csoportjait buszokkal szállították különböző szavazóhelyekr e, ahol többször is leadták voksukat – állítja a Szövetség a Demokráciáért nevű független szervezet. Ellenzéki vezetők már a szavazás előtt figyelmeztettek ennek lehetőségére. Basescu a szabálytalanságok kivizsgálására szólított fel. vissza Uniós letelepedési jog, feltételekkel Világgazdaság [20041130] A csatlakozás óta szabad a magyar állampolgárok és családtagjaik beutazása és letelepedése az EU tagországaiban, ám ez nem jelenti azt, hogy semmi dolga sem lenne az adott ország hatóságaival a huzamosabb ideig kinn tartózkodóknak. Az ügyek intézéséhez – munkavállalás, bankszámlanyitás, ingatlanvásárlás stb. – lakcímet is bizonyító tartózkodási engedélyre van szüksége a más tagállamban le telepedő EUpolgárnak. A huszonötök valamelyikében, illetve Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában igényelhető EGTtartózkodási engedély öt évre jár, ám a munkavállalókra, diákokra, nyugdíjasokra, vállalkozókra stb. eltérő szabályok vonatkoznak. Minde nkire érvényes előírás, hogy a tartózkodási jog érvényesítéséhez teljes körű egészségbiztosításra és a megélhetéshez elegendő anyagi fedezetre van szükség. A lakcímbejelentési kötelezettség és a tartózkodási engedély kiváltása alól mindössze azok mentesül nek, akik szezonális jellegű munkát vállalnak, vagy a határ mentén ingáznak. A különböző tagországokban másmás hatóságnál kell bejelentkezniük az uniós polgároknak. Ausztriában például a városi rendőrhatóságok regisztrációs hivatala (Meldeamt), Németors zágban viszont az önkormányzat kezeli a lakcímbejelentéseket; Svédországban a helyi adóhivatal (lokala skattemyndigheten), Hollandiában a helyi idegenrendészet (Vreemdelingenpolitie) az illetékes. A bejelentkezési kötelezettségnek a megérkezés után néhány napon belül eleget kell tenni. A regisztrációhoz általában elegendő a személyazonosság igazolása; a megélhetés bizonyítását a legtöbb országban csak akkor követelik meg a hatóságok, ha kétség merül fel az illető EUkülföldi hátterét illetően. A tartózkodá si engedély egyes helyeken írott dokumentum, másutt fényképpel ellátott mágneskártya formáját ölti. vissza Pártkézben az EUalkotmány sorsa? Világgazdaság [20041130] Szerző: Fóris György Ritkaság, amikor nem is belpolitik ai, hanem csupán egy pártesemény kelt országhatárokon túl nyúló figyelmet – netán valahol még egy államközösség szerződésének jövője is függhet tőle. Márpedig pont erről lesz szó a napokban, midőn Franciaországban a szocialista párt belső népszavazást tart majd arról, vajon támogatni, vagy elvetni akarjáke a párttagok az EU leendő alkotmányát. A dolog látszólag távolról érintheti csak az EU alkotmányos szerződését. Valójában a dolgok alakulhatnak úgy, hogy nagyon is sok múljon ezen. A francia szocialistá k soraiban jelenleg ádáz politikai harc dúl az alkotmányt elvetők és a mellette érvelők között. Az előbbieket látszólag csupán belpolitikai megfontolások vezérlik: vereséget mérni az alkotmányt beterjesztő, hivatalban lévő elnökre. Valójában az okok is, kö vetkezmények is ennél sokkal messzebb visznek. Kezdve a következményekkel: egy ennyire bonyolult dokumentumot, mint ez a több száz oldalas nemzetközi szerződés, nehéz átütő sikert aratva megszerettetni a jogi terminológiáktól idegenkedő közvéleménnyel. K ülönösen, ha egyébként is hajlik bizonyos EUszkepszisre – márpedig a bővítés óta az EUprojekt vonzereje erősen visszaesett a franciák szemében. Akkor sem lenne egyszerű begyűjteni az elegendő igen voksot – meg biztosítani a meggyőző arányú részvételt – , ha a meghatározó kormányzó és ellenzéki pártok egyaránt mellette érvelnének. De ha az alternatív ellenzéki erő még formálisan is ellene kampányol, akkor a leszavazás esélyei különösen megnőhetnek.
