Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-30
23 Magyarországon, akkor ide költözése után a magyar nyugdíjbiztosító egyetlen fillért sem fizet – sőt, még a hazánkban tartóz kodó külföldi biztosítottak sürgősségi ellátásának költségeit is a másik ország fizeti. A teherviselés kivételes szabályaként Romániával és a szovjet utódállamokkal van még érvényben az úgynevezett területi elv, mely azt jelenti, hogy azon ország fizet, ahol a nyugdíjas letelepszik, függetlenül a szolgálati idő megszerzésének helyétől. Ez a hatvanas években megkötött egyezmény – mely joggal nevezhető a kommunizmus örökségének – évi tizenhétmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Fontos megjegyezni azt is, hogy az EUhoz csatlakozó – vagy csatlakozni kívánó – országoknak kötelességük áttérni a pro rata elvre. A tanulmányban feketénfehéren ott a következő mondat: „a románokkal a tárgyalások befejeződtek, politikai kérdés az új egyezmény megkötése, Ukraj nával is elkezdődtek a tárgyalások”. Mindezek után mégis kiszámolták a régi egyezmény értelmében azokat a terheket, melyek százezer nyugdíjas áttelepülése után érnék az országot, így jött ki az évi hatvanmilliárd forint. Arról most ne nyissunk vitát, hogy szociológusok szerint ebben a régióban éppen a nyugdíjasok a legkevésbé mobilisak, s mivel ragaszkodnak az emlékeikhez és a megszokott környezetükhöz, nem szeretnek költözni (ráadásul másik országba). Maradjunk az idézett mondatnál: „a románokkal a tárgy alások befejeződtek, politikai kérdés az új egyezmény megkötése”. A tanulmány írója fogalmazhatott volna úgy is: a románokkal a tárgyalások befejeződtek, de kampánycélokból még nem írtuk alá az új egyezményt, mert így van mivel riogatni a népszavazásig. A Fidesz birtokába került egy másik, novemberi előterjesztés is, melyet az egészségügyi miniszter tett le a kormány asztalára. Abban ott van az is: már egy 2002es kormányhatározatban döntöttek arról, hogy Romániával is meg kell kötni a pro rata elv alapjá n működő szociálpolitikai egyezményt. Az előterjesztés első számú melléklete már tartalmazza is a miniszter felhatalmazását az egyezmény (mely a második számú melléklet) aláírására. A román delegáció egy nappal a népszavazás után érkezik. Ha győz az igen és áttelepül százezer nyugdíjas, akkor évente hatvanmilliárd forint bevételhez jutnak a magyar kereskedők és szolgáltatók, mert itt költik el a külföldről kapott pénzt. Ha pedig nem győz, akkor mi, magyarok megint elhittünk egy hazugságot. vissza MKIK: az „igennel” nyer a gazdaság Tízmilliárdokat hozhat hazánknak a kettős állampolgárság bevezetése 2004. november 29. 14:31 Csákó Attila Pozitívumot hoz a számok nyelvén a magyar gazdaság számára a kettős állampolgárság eset leges bevezetése – derül ki a Magyar Kerekedelmi és Iparkamara szakmai számításából. A potenciális munkaerő megjelenése a hőn áhított tőkevonzó képességének javítását is eredményezheti, s magával hozhatja a feketegazdaság fehéredését. Minden évben jelentő s, számszerűsíthető pozitívumot hoz a magyar gazdaságnak, ha bevezetésre kerül a határon túl élő magyarok számára a kettős állampolgárság – ismertette a szervezet saját, politikamentes szakmai számításának eredményét Parragh László. A Magyar Kereskedelmi é s Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a kiadások és a bevételek egyenlege már az első évben 34,1 milliárd forint pozitívumot jelenthet az országnak. Az ötödik évben a mérleg 42,3, a tízedik esztendőben 58,6, míg a tizennegyedikben 56,8 milliárdot tehet ki. Parragh aláhúzta: a „külföldi” munkaerőre – ahogy a nemzetközi példák is bizonyítják – a magyar gazdaságnak is szüksége van, hiszen a szakképzettek hiánya fékezi a gazdaság bővülését. Az pedig külön szerencse, hogy hazánkban a munkaerőhiányt nem idegennyel vű és kultúrájú emberekkel, hanem magyarokkal lehet pótolni.
