Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-04
21 itthoniaknak, vagy egyáltalán milyen megoldások jöhetnek szóba. Még ennyire sincs tisztázva, hogy a kedvezményes honosítás a határon túliak szülõföldön maradását vagy elvándorlását katalizáljae (na, vajon melyiket); és ha kiderült, akkor ezért a "két félnek" milyen árat kell fizetnie, és kinek milyen elõnye származik belõle. Bár a támogatók feszt hajtogatják, korántsem biztos, hogy az érzelmi kötõdés erõsítésére és a határátlépés megkönnyítésé re tényleg ez a legjobb megoldáse. A következmények beláthatatlanok és megjósolhatatlanok. Ki a magyar? Az esetleges kettõs állampolgárság alapjául szolgáló kedvezménytörvény szerint magyarigazolványt az kaphat, aki tud magyar nyelven, vagy a lakóhel ye szerinti állam nyilvántartja magát magyar nemzetiségûnek vallóként, illetve egy kinti, magyar nemzetiségû személyeket tömörítõ szervezet vagy egyház bejegyzett tagja. Az igazolvány kiváltásakor a szomszédos államok magyar közösségei által mûködtetett te rületi információs irodákhoz kell fordulni, itt lehet bizonyítani a nyelvtudást is. Az irodák eljuttatják a kérelmet az adott országban mûködõ diplomáciai és konzuli képviseletekhez, amelyek igazolást állítanak ki arról, hogy a "nemzethez tartozás" feltéte lei teljesülteke. Ez az okirat lehet egy magyar tannyelvû iskolai végzettségrõl szóló bizonyítvány, magyar szervezet vagy egyház igazolása a szervezethez, egyházhoz való tartozás tényérõl, vagy az adott szomszédos ország illetékes szerveinek arról szóló i gazolása, hogy az állampolgársága szerinti állam a kérelmezõt magát magyar nemzetiségûnek valló személyként tartja nyilván. Ha ilyen okirat nincs, akkor a feltételek fennállásáról a külképviselet tájékoztatást kérhet a magyar közösség által létrehozott tár sadalmi szervezettõl. Ha se okirat, se tájékoztatás, a kérelmet akkor is továbbítani kell Magyarországra, ahol az igazolvány kiadásáról a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala dönt. Mostanáig a 825 ezer kérelem ala pján mintegy 815 ezer igazolványt gyártottak le (ebben benne van a magyar hozzátartozói igazolványok száma is), ebbõl csaknem félmillió igénylés érkezett Romániából, 107 és 120 ezer Szerbiából és Ukrajnából, 96 ezer Szlovákiából. Az átadott okmányok száma 694 ezer. Mi legyen? Az 1989ben hozott választási törvény eredetileg úgy szólt, hogy a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 1990ben megsemmisítette, mivel ez "a modern hírköz lési és közlekedési viszonyok mellett" indokolatlanul sértette a választás alapvetõ jogát. Az így keletkezett joghézagot a parlament azonban nem a külföldi szavazás módjának meghatározásával szüntette meg, hanem azzal a frappáns megoldással, hogy a megszün tetett passzust beemelte az alaptörvénybe - így az a továbbiakban elérhetetlenné vált az Alkotmánybíróság számára, és a választási eljárásról szóló törvény 1997es megalkotásakor sem merült föl a rendezés igénye. A választójognak az országban tartózkodásho z való kötését végül külsõ kényszer, az uniós csatlakozás miatt szükséges alkotmánymódosítás szüntette meg, 2004. május elsejei hatállyal. A pártoknak azonban azóta sem sikerült dûlõre jutni a választási eljárásról szóló kétharmados törvény módosításáról ( pedig az alkotmánymódosítást 2002 végén már elfogadták). Emlékezetes volt az európai parlamenti választások elõtti huzavona, amit akkor eseti jelleggel, csak arra az alkalomra oldottak meg. Szeptemberben az Alkotmánybíróság is figyelmeztette az Országgyûlé st a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetre, és felhívta a Tisztelt Házat, ugyan módosítaná már a választási eljárásról szóló törvényt. Miután a köztársasági elnök is sürgetõleg lépett föl, született valamiféle eredmény: a küszöbönálló népsz avazásokra és az idõközi országgyûlési választásokra tekintettel ismét csak ideiglenesen, 2005. december 31ig szóló hatállyal rendezõdött a magyar állampolgárok külföldön történõ szavazása. Amit el kellene dönteni: mûködjeneke a külképviseleteken szava zóbizottságok. A Fidesz szerint igen (a csalás így teljesen kizárt, de ez a megoldás aránytalanul drága), a többi párt szerint meg lehet bízni a külképviseletekben dolgozókban (a szavazás pedig történhetne levélben - mondja az MDF, elektronikusan - szorgal mazza az SZDSZ, így is, úgy is - ajánlja az MSZP).
