Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-25
15 Tőkés: Két rossz közül választ ani Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2004. november 25. Tőkés László Nagyváradon tegnap bejelentette: egyházkerülete a hívek lelkiismeretére bízza mind a részvételt, mind a szavazást a hét végi romániai választásokon. A püspök - aki egyben az Er délyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is - nyilatkozatában élesen bírálja az RMDSZt, amely a Magyar Polgári Szövetséggel való együttműködés elutasításával elmulasztotta az erdélyi magyarság választási egységének megteremtését. Az egyházfő szerint az RMDSZ ma gatartásával "felelőtlen módon kockára tette" az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, és a "két rossz közötti" választás dilemmája elé állította a magyarokat. Markó Béla viszont az RMDSZ kampányzáró rendezvényén, a zsúfolásig megtelt marosvásárhelyi sportcsarnokban éppen az összefogás szükségességét hangsúlyozta, mondván különkülön senki nem lehet magyar Romániában, minden magyar felelős minden magyarért. Szerinte az RMDSZ, mint érdekképviseleti szervezet valamennyi romániai magyar ügyét képes felv állalni, ám sikeréhez erős parlamenti képviselet kell. vissza Milliónyi "alvó magyar" Népszabadság • L. K. • 2004. november 25. Kilenc magyar sportoló nyilatkozatban szólított fel arra, hogy igennel kell szavazni a kettős állampolgárságra. Ők a Magyarok Világszövetsége tegnapi sajtótájékoztatóján írták alá a nyilatkozatot. A sportolók között van Hargitay András úszó, Balczó András öttusázó, Kű Lajos, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő focisták (képünkön), valamint Ge rgely Gábor asztaliteniszező, Kulcsár Győző vívó, Kásás Zoltán vízilabdázó és Mészöly Kálmán labdarúgó Akinek felmenői magyarok voltak, maga is magyar. Ezen az alapon milliónyi potenciális magyar állampolgár van, aki, ha kívánja, megkapja az útlevelet. Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát Antall József. De hányan vallják, vallhatják magyarnak magukat? Hány magyar állampolgár lehet, aki erről maga sem tud? Egzakt adatok nincsenek, de becslések szerint többmilliónyian lehetnek. A t engerentúlon, többségében az Egyesült Államokban és Kanadában található hétnyolcszázezres magyar diaszpóra jelentős részének - és leszármazottaiknak - csupán kérnie kellene a soha meg nem szűnt állampolgárság megállapítását, és megkapná azt. Ehhez csak fo rmalitásokat kell teljesíteniük. Hasonló a helyzet a DélAmerikában, illetve Ausztráliában élő, összességében százezret meghaladó számú emigráns esetében is. A jogi környezet többszöri változása miatt sokan úgy vesztették el vagy nyerték el állampolgárság ukat, hogy mindvégig ugyanott éltek. Ide tartoznak az első világháború után elcsatolt, majd később visszacsatolt, a párizsi békeszerződés alapján pedig utóbb ismét a szomszédos országok joghatósága alá került területek lakói. A magyar jog elismeri a leszá rmazás elvén nyugvó állampolgárságot, akinek tehát születése időpontjában valamelyik szülője magyar állampolgár volt, maga is az ország polgárává válik, függetlenül tényleges születési helyétől és honosságától, és attól is, hogy tude erről. Valószínűleg e z lehet a legnagyobb csoport. Azok ugyanis, akik elhagyták az országot korábban, nem veszítették el állampolgárságukat, tehát a gyermekeik is jogosultak a magyar állampolgárságra. Ez esetben elegendő, ha az érintett legalább az egyik szülő magyar honosságá t valószínűsítve kéri az állampolgárság megállapítását. Ilyenkor lakóhelytől - és nyelvismerettől - függetlenül jár a magyar útlevél.
