Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-04
9 Népszabadság • Nyilas Gergely • 2004. november 4. Egyetértenek a par lamenti pártok abban, hogy a külhoni állampolgárság - amely útlevelet biztosítana, de szavazati jogot és automatikus szociális juttatásokat nem - megoldás lehet a határon túliak szabad mozgására az EUn belül. Alapvető nézeteltérés abban van, hogy ez a dec ember 5i kettős állampolgárságról (a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről) szóló népszavazás támogatásával vagy elutasításával dolgozhatóe ki. Gedei József szocialista képviselő szerint a népszavazás keresztülhúzhatja a külhoni állampolgárság gal kapcsolatos számításokat, ha a többség igennel szavaz. Az MSZP képviselője hozzátette: tévedés azt állítani, hogy nem anyagi teher a költségvetés számára, ha a határon túli magyarok könnyített feltételekkel jutnak a jelenleg még differenciálatlan magya r állampolgársághoz. Szerinte több mint húsz olyan juttatási forma létezik, amely alanyi jogon jár a magyar állampolgároknak. A politikus szerint a külhoni állampolgárságról szóló elképzelésnek egyre több támogatója van a párton belül. Hangsúlyozta azt is, hogy a külhoni állampolgárság mellett a határon túli közösségek megőrzéséhez szükség van az autonómia megteremtésére, magyar tőkebefektetésekre és arra, hogy Magyarország oktatásinevelési és más anyagi juttatást biztosítson a határon túl. Ez utóbbival C sapody Miklós is egyetért. Az MDFes politikus szerint a külhoni állampolgárság szintén kivitelezhető elképzelés, de ehhez nem kell nemmel szavazni a december 5i népszavazás állampolgárságra vonatkozó kérdésére. Csapody hozzátette: maga a népszavazás fele sleges, hiszen önmagában semmi sem változik tőle. Elfogadás esetén ugyanis csak arra kötelezi az Országgyűlést, hogy hozzon egy ezzel összhangban álló törvényt. Csapody úgy látja: ezt a parlament eddig is megtehette volna, de nem tette, így várhatóan a két harmados többséget igénylő törvény a választásokig meg sem születhet. A képviselő szerint már csak azért sem, mert a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése mögött az MSZP a Fideszt látja, és nem akar vetélytársa számára politikai tőkét kovácsolni. - C sak a többség támogató szavazata mellett van mód arra, hogy a határon túliak bármiféle könnyített feltételekkel megszerezhető magyar állampolgárságot kaphassanak. - mondta lapunknak Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint azonban jobb lett volna négypár ti tárgyaláson tisztázni a határon túli magyaroknak adható állampolgárság pontos tartalmát, még a népszavazás előtt. - Ennek hiányában nagy teret kaphat a demagógia, például az egészségügyi rendszer összeomlásával való riogatás. A külhoni állampolgárságról Révész elmondta: az MSZP képviselőjével szemben úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a külhoni állampolgárság megteremtésére is csak akkor van mód, ha a választópolgárok többsége december 5én igennel szavaz. - A kezdeményezés a magyar állampolgárság j elenlegi formájának megadásáról vagy elutasításáról szól - mondta SzentIványi István. Az SZDSZ politikusa szerint a belpolitikai játékszerré lett kezdeményezést jelenlegi formájában el kell utasítani, és ki kell dolgozni egy olyan lehetőséget (akár az eml ített külhoni állampolgárságot), amely a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak biztosítana szabad beutazást Magyarországra és az EUba. A SZDSZ euroképviselője elismeri: ha a többség nemmel szavaz, az két rossz közül a kisebbik. Ez nem jó üzenet a határo n túliaknak, de valódi politikai akarat esetén a négy párt csak ez után dolgozhatja ki a külhoni állampolgárság részleteit. A kettős állampolgárság esetleges népszavazási elutasítása a határon túli magyaroknál olyan lelki traumát fog okozni, amelynek kat asztrofális következményeit már az elkövetkező pár évben érzékelni fogjuk. Az elutasítás tömeges kivándorláshoz vezethet, s ez hatalmas terheket ró majd a Magyar Köztársaság költségvetésére - írta Kasza József a Gyurcsány Ferenc kormányfőnek küldött nyílt levelében. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a határon túli közösség elvándorlásához a jelenlegi magyar törvénykezés járul hozzá, mivel a kötelező magyarországi állandó otttartózkodás az otthoni kapcsolatok elszakadásához, feladásához vezet. vissza
