Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-24
20 remittencia már tekintélyes öszszeget képvisel az adott állam nemzeti jövedelmével összevetve. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, és nem lamentálhatunk azon, hogy szeretjüke vagy sem az idevándorlókat. Hamis vita ez , és sehova sem vezet. Választ kell adni arra, hogy miképpen alakíthatunk ki egy nem hierarchikus világgazdasági rendet, melyben nem a globális tőke szempontjai szerint alakul sem a befektetések térbeli eloszlása, sem a keletkező jövedelmek elosztása és új raelosztása. Nagyon kis lépésekkel ezek a "törvényszerűségek" részben módosíthatóak, amint azt több globális civil szervezet felvetette, vagy ahogy a minap Böröcz József is javasolta a kapitalizmus társadalomba "ágyazásán" és átalakításán gondolkodó Polány i Károly emlékére rendezett konferencián. Ezek alapján vizsgálhatjuk meg, hogy ebben az átalakulásban mi lehet Magyarország szerepe. Máskülönben megmaradunk a szociális bezárkózás versus magyar kisbirodalmi tudat álellentéténél. Erre pedig senkinek nincs s züksége, főképp nem az eddig is lehazátlanozott és minden szinten tárgyként, nem pedig (ember)társként kezelt, "külhoni" magyaroknak. A szerző szociológus A cikk szerzőjével pénteken 11 és 13 óra között vitázhatnak lapunk internetes vitafórumán. Előzetes kérdéseket a http://www.nol.hu/ meleghkerdesek címen várunk. vissza Cui prodest? Világgazdaság [20041124] Szerző: Szerző: Matolcsy György 2004ben Magyarországon a kettős állampolgárságról szóló népszavazással egy erköl csi és politikai válság lépett a szépen kibomló hazai gazdasági pangás mellé. Sanda szándéktól vezérelve hamis választás elé állították a szavazót: akkor jó ember, ha megszavazza a szomszédos országban élő magyarok kettős állampolgárságát, vagy éppen ford ítva? Pénzügyi érdekek, vagy erkölcsi értékek alapján döntsöne? Ha pénzügyi érdekek szerint, akkor személy szerint nyer, vagy veszít a beköltözőkkel? A szülőföldön maradást segítie a kettős állampolgárság, vagy az elköltözést? Ezek egy erkölcsi válság ké rdései, mert fel sem merülhetnének. A politika is válságban van, mert kiderült, hogy lehet külföldről úgy irányítani a magyar közéletet, aminek eredménye a korábbinál is mélyebb megosztottság. Mély zavarba lehet hozni a politikai elitet, mögötte a teljes t ársadalmat egy olyan kérdésben, ami az Európai Unióban, sőt azon kívül is világosan rendezett. Romániának 2 millió kettős állampolgára van, 1 millió argentin olasznak van olasz útlevele, és 22 millió ír származású amerikai tart ír útlevelet, tehát kevés do log természetesebb a mai világban, mint a kettős állampolgárság. Már 1989ben kötelező lett volna teljeskörűen megadni minden szomszédos országban élő magyarnak a kettős állampolgárságot. Már akkor rosszul vizsgázott a magyar politikai elit, most javíthat, mégis zavarban van. A zavar mögött fontos történelmi ismeretek hiánya húzódik meg. Vannak, akik még ma is azt gondolják, hogy valamikor majd változtatni lehet a határokon, ezért jó, ha a magyarok a helyükön maradnak. Már többen gondolják úgy, hogy ugyan a határokon nem lehet változtatni, de a jövőben gazdasági erőt és politikai hatalmat jelent számunkra, ha magyarok élnek a szomszédos országokban. A kisebbségi létben élő értelmiség funkcióját és létét félti attól, ha elköltöznek a magyarok: ki marad a gy ülekezetben és az iskolában? A hazai társadalom többsége azt gondolja, hogy elvesz, aki idejön, maradjon tehát ott, ahol van. A 21. században azonban már végleg nem számít a terület, helyette a tudás és a tehetség adja a hatalom és a gazdagság alapját. A z USA erejét növeli, hogy nem területet tart a világban, hanem tehetséges és szorgalmas embereket hív Amerikába. A 90es években 9 millió bevándorlót fogadott és integrált az amerikai társadalom, ez volt a hosszú konjunktúra rejtett forrása. Évente 3040 e zer ír tér vissza Írországba, ez az ír gazdasági csoda egyik forrása. 1945 után 9 millió néme t vándorolt vissza Németországba, ők – és nem a Marshallsegély – hozták létre a német gazdasági csodát. Csehország és Szlovákia gazdasági sikerét időben kitolja, hogy hiányzik a 3,5 millió elűzött német és több száz ezer elpusztított zsidó polgár, ahogy M agyarország felzárkózása is gyorsabb és könnyebb lenne e két fejlett kisebbséggel. Románia, Szerbia és Ukrajna kevés dolognak örülhetne jobban, mint az ott élő magyaroknak, de rafinált eszközökkel épp most szeretne tőlük megszabadulni.
