Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-18
11 "Vannak más szakadékok is az országhatárokon belül élők és azok on kívül élők között, akiknek magyarságuk épp olyan természetes itt a határon belül, mint ahogy természetes, hogy vesznek levegőt, mint ahogy természetes, hogy férfiak, vagy asszonyok" - közölte. A miniszterelnök szerint a különbségeket látva a legfont osabb, hogy "megértsük: a nemzetpolitika az nem azonos a nemzetiségi politikával. A nemzetpolitika az közös gyarapodásunk, közös jólétünk megteremtése, az összetartozás megerősítése". Gyurcsány Ferenc azt mondta, aki nemzetet akar egyesíteni, akkor jár el helyesen, ha a nemzetegyesítés programját nemcsak a határon túli és a határokon belül élő magyarok egyesítéseként fogja fel, hanem akkor, ha szegény és tehetős, munkával rendelkező és munkanélküli, tudásjavakhoz hozzáférő és attól elzártak között "új h idak építésére" törekszik. A miniszterelnök a Fidesz javaslatáról, a nemzeti összetartozás törvényről azt mondta: "ez egy rossz irányú menekülés a nagyobbik jobboldali párt részéről abból a csapdából, amelyet egyébként nem ő állított fel, de hajlandó e nnek a csapdának a létét elfogadni és hajlandó ennek a csapdának a szorítását megpróbálni nem jó eszközökkel csökkenteni". Közölte: ha azt mondja a legnagyobb ellenzéki párt, hogy nem jár automatikusan egészségügyi ellátás és nyugdíj azoknak, akik Magy arországon nem fizetnek adót és járulékot, akkor nyilván tudatában van annak, hogy több mint négymillió ember nem fizet adót. "Jól értem, hogy önök korlátozni akarják ezeknek az embereknek az eddig meglévő jogát a nyugdíjra és az egészségügyre?" - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint megoldást kell keresni arra, amiben a pártok között egyetértés van, a határon túliak mozgásszabadságának biztosítására, de ugyanakkor konzultációkat kell folytatni arról, hogyan lehet a szülőföldön jobb életet biztosítani számukra. A szülőföldön való boldogulás támogatását és a kettős állampolgárság veszélyeit hangsúlyozt ák a kormány képviselői a nemzetpolitikáról tartott vitanapon. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter azt mondta: "A magyar kormány olyan mechanizmusokat kíván működtetni, aminek eredményeként határon belül is, határon kívül is mindenki a szülőföldjén talál ja meg a gyarapodás, (...) a családalapítás, a munkahely lehetőségét". Hangsúlyozta: a kettős állampolgárság megadása tíz százalékos mozgást eredményezne a magyar munkaerőpiacon, amit az jelenlegi állapotában nem lenne képes kezelni. A magyarigazolván nyal rendelkezők 800 ezres nagyságrendjéből kiindulva akár a 400 ezer főt is elérheti az új munkavállalók száma, ami a 280 milliárd forintos munkaerőpiaci alapot mintegy 200 milliárd forinttal terhelné meg - mondta. Minden százezer új álláskereső évi m integy 50 milliárd forint többletterhet jelenthet a munkanélküli ellátásokat és támogatásokat fedező kasszának, és súlyos feszültségek alakulhatnak ki a munkapiacon - tette hozzá. A kormány ehelyett a szülőföldön maradást szolgáló támogatási alap létre hozását, és egy 21 milliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programot ajánl és indít el - hangsúlyozta. Rácz Jenő egészségügyi miniszter közölte: nincs értelme olyan állampolgárságról beszélni, amelynek elfogadása a társadalombiztosí tási törvények súlyos módosítását igényelné. "Nem lehet úgy a meglévő, amúgy is komoly egészségügyi gondokkal küszködő népesség felett újabb több tízezer beteget jó színvonalú ellátásban részesíteni, ha nem veszünk tudomást a kiadások dinamikus növeke déséről" - mondta. A szülőföldön maradáshoz, illetve a határokon túl élő magyarok egészségügyi ellátásának javításához való hozzájárulás járható útja a határon túli magyarok közvetlen ellátását segítő közalapítványok működésének bővítése, az uniós forr ások közös megpályázása és felhasználása, a tapasztalatok átadása és az, hogy a határokon túl élő orvosok nálunk gyarapítsák szakmai ismereteiket, ám munkájukat otthon végezzék. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter közölte: mivel nincs kétféle államp olgárság, ha valaki magyar állampolgár, közvetlen hozzáférése lesz minden olyan szociális ellátáshoz és szolgáltatáshoz, ami lakóhelyhez, és nem járulékfizetéshez kötött. Az ellátotti körbe szintén bekerülnek az állampolgárok hozzátartozói és eltartott ai, akik között lehetnek olyanok, akik nem magyar állampolgárok: ez az uniós törvényi előírásokkal is ütközik - mondta.