Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-17
21 munkahelyeket kell idehozni.". Orbán Viktor a negatív visszhang miatt többé nem ismételte meg az amerikai nagytőkések előtt tett ígéretét, ugyanakkor nem vonta vissza sem, nem követett meg érte senkit. Sajtótörténeti adalék - hogy, aznap, amikor Orbán Viktor felszólalt az AmCham üzleti ebédjén, az MTI beszámolójából egyszerűen kihagyta azt, hogy a miniszterelnök néhány éven b elül a teljes határon túli magyarságnak, 4 millió magyarnak, mint munkaerőnek a Magyarországra való áttelepítését tervezi. Mivel az üzleti ebéden nagyszámú amerikai és magyar üzletember és a nemzetközi sajtó is részt vett, az "Orbánterv" azonnal nyilvános sá vált. Az MTI nem hallgathatott tovább; így másnap, június 8án elnézést kért "az érintettől és előfizetőitől" és kiadott egy hibaigazítást, amelyben még mindig nem szerepelt a teljes szöveg - ezt csak az a kiegészítés tartalmazta, amelyet hibaigazításho z adtak ki néhány órával később. Gyurcsány: mindenki mutassa meg a lapjait A miniszterelnök szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kérdésre a határon túli szervezetek nem tudnak mást mondani, mint igent. Gyurcsány Ferenc minderről a Kossu th Rádióban beszélt tegnap reggel. A kormányfő közölte, azért most álltak elő a határon túliaknak szóló javaslataikkal - a szülőföld programmal, a magyar útlevéllel és a magyar alappal , mert Magyarország most lett EU tagország. Gyurcsány szerint, amikor a mai ellenzéki pártok voltak kormányon, nem tettek ebben az ügyben semmit; most viszont úgy tesznek, mintha csak az lenne a jó magyar, aki hirtelenjében minden egyéb következmény mérlegelése nélkül, kettős állampolgárságot ad. A kormányfő nem bíztatott se nkit sem igenre, sem nemre, sem távol maradásra a népszavazáson. Ugyanakkor úgy vélte, hogy miközben a nemzetegyesítés szándékával fogalmazzák meg a kérdést, Magyarországon ez a kérdés jobban megoszt, mint majdnem bármi az elmúlt két évben. Ezért szerinte el kell gondolkodni azon, hogy helyes eszköze a nemzet egyesítésére egy olyan ügy, amely iszonyatos töréseket okoz. Arra a kérdésre, reálisnak tartjae, hogy a kettős állampolgárság 500 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, Gyurcsány azt mondta: ez nem a legnagyobb szám. Idézte az MVSZ elnökét, Patrubány Miklóst, aki szerint 100 ezer ember fog áttelepülni hazánkb a, amely mintegy 5060 milliárd forintba kerülne, miközben a kormányfő szerint a parlamentben "a gyermekek ingyenes étkeztetésénél 4 milliárd forintért verekszünk". A kormány által elvégzett számítások azzal a feltételezéssel éltek, hogy ezeknek csak egy r ész lakik majd itt, tette hozzá. Gyurcsány szerint az ellenzék vezére, Orbán Viktor mondja azt, hogy a kettős állampolgárság "csak egy útlevél". A kormányfő azt várja, hogy "mindenki mutassa meg a lapjait", így várja azt is, hogy a Fidesz nyújtsa be azt a törvénytervezetet, amely szerintük egy fillérbe nem kerül és nem szól másról csak az útlevélről. Szerdán kormány elé kerülhet a külhoni magyar útlevél bevezetése Várhatóan már ma a kormány elé kerül a külhoni magyar útlevél bevezetésével kapcsolatos tör vény tervezetének első változata. A tárcák több elképzelést vizsgálnak; ezek közül az egyik szerint a magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli magyarok automatikusan vagy kérésre kaphatnának egy pótlapot az igazolványba, ami megkönnyítené a magyar határ átlépését. Egy másik változat szerint egy speciális beutazást lehetővé tevő "útiokmányt" bocsátana ki a magyar állam, amit kérni kellene a magyar konzulátusokon. Ez a speciális okmány formai jegyeiben mindenben hasonlítana egy útlevélhez, tehát megfelelő biztonsági jelekkel is ellátnák annak érdekében, hogy ne lehessen hamisítani. A harmadik megoldás szerint a schengeni egyezményben is ismert úgynevezett nemzeti vízum intézményét vezetnék be. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a határállomásokon is igé nyelhető vízumkérelmek elbírálásához jelentősen bővítsék az ezzel foglalkozó tisztviselők számát. Belügyi források szerint, ha Magyarország nem tudja biztosítani az új útiokmány hamisíthatatlanságát, illetve azt nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül igényelh etik a külhoni magyarok, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a 2007es schengeni csatlakozás után a rendes magyar útlevéllel rendelkezők sem haladhatnak át megállás és útlevélkezelés nélkül a határokon. Az uniós országoknak ugyanis joguk van a nemzetbizto nsági kockázatok csökkentésére - mint ahogyan ezt a franciaspanyol határon is megteszik a terrorfenyegetések idején. Becslések szerint több százezres lehet az utazni vágyó, magukat esetleg
