Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-16
17 - Tisztelt TGM! Egyeté rtek azzal, amit a kettős állampolgárságról írt, az állami javak privatizálásával kapcsolatban viszont van két megjegyzésem: 1. Ön azt írja: "Ha van vasút, olcsó, tiszta, pontos és gyors állami vasút, akkor a honpolgár nincs annyira kiszolgáltatva a gépkoc sigyártó és olajcégeknek." Ez szép és szimpatikus állítás, de sajnos nincs olcsó, tiszta, pontos és gyors állami vasút Magyarországon. (Vagy nem olcsó, vagy nem tiszta, gyors stb.) Azt hiszem, az állami tulajdonú szolgáltatások többségére ez a jellemző: ro ssz minőségűek, néha mármár működésképtelenek, az a kevés pedig, ami magas színvonalú - éppen az állami tulajdonlásra jellemző... khm... pazarló gazdálkodás miatt , megfizethetetlen, a szegény polgárok számára mindenképpen. 2. Bár a médiumok nyilvánvalóa n nem tárták fel teljesen, hova és milyen célokból tűntek el ("csoportosultak át") állami cégek borzasztó százmilliói, az tudható, hogy az effélék a korrupció és a nepotizmus dagonyái Magyarországon. Ön szerint ezek mennyire súlyos ellenérvek (melyek persz e még bővíthetők)? Ha ezekkel együtt is a privatizációstop tűnik jó megoldásnak, mit kezdhetnénk a fentiekkel? Tisztelettel: Nagy Sebestyén TGM: Azt hiszem, hogy nem a Magyar Államvasutak MAI állapotából kell kiindulnunk. A vasút egyébként társadalmi szig natúőrája a szociális államnak. Francia- és Németországban van olcsó, tiszta, gyors vasút, az Egyesült Államokban nincs, NagyBritanniában Blair tönkretette a PPP (publicprivate part6nership) erőltetésével, amelynek a rengeteg balesetet köszönhetjük.A tár sadalomnak kell alternatívát nyújtania a fosszilis nyersanyagok civilizációs és természeti katasztrófája ellenében. A korrupció, ameddig az á llami szektor érintkezik magánérdekekkel, és ez vegyes gazdaságban elkerüléhetetlen - meg fog maradni. Sorry. Üdv. TGM - Hogy oldja fel TGM a következő ellentmondást? TGM szerint bizonyos közjavakat nem szabad államosítani. Ugyanakkor TGM tudja, hogy mind a magántőke hatalma, mind az állam hatalma kizsákmányoló jellegű, s ha a kettő egyesül, a kizsákmányolás nem csökken, h anem nő. Ezt bizonyították a létezett szocialista (kommunista irányítású) rendszerek, sőt sokkal korábban ezt a tételt igazolta számos prekapitalista állam. A szerző ugyan ír valamiféle valódi közösségi kontroll lehetőségéről a közvagyon felett, de nem is hisz abban, hogy ez egy kapitalista gazdaságban lehetséges. Arról sem ír,hogy szerinte elvileg hogyan, milyen feltételek mellett lehetséges ez a közösségi kontroll? Márpedig , ha ezek a feltetelek írásából nem derülnek ki, akkor mi alapján javasolja azt TG M, hogy ne privatizáljuk a közvagyont? Utalok az első mondatomra: a magántőke hatalma + állami hatalom = kétszeres kizsákmányolás. A kapitalizmusban legalább ez a kétféle hatalom némi ellensúlyt képez egymással szemben. Jakab TGM: Hát ebben sok igazság va n, bár nem hiszem, hogy a tőkés kizsákmányolás és az állami elnyomás csak úgy(simpliciter) összeadódnék. A kettő egymással is szembefordítható, mindkettő gyöngítése végett, legalábbis a szocuiáldemokrácia hagyományos reményei szerint. Én azonban persze nem vagyok szociáldemokrata. Ilyen a "kisebbik rossz" típusú írások sorsa: tele vannak ellentmondásokkal. De ameddig a heléyzet ilyen, én nem vagyok a forradalmi stratégia (ami ez esetben csak forradalmi retorika volna) nagy híve. Majd. Üdv. TGM - 1. Miért olyan fontos a bal- és jobboldaliság? Valóban akkora a különbség? 2. Vane elképzelése arról, hogy a jelenleg betegeskedő képviseleti rendszert hogyan lehetne megváltoztatni. Hogyan lehtne elérni azt, hogy ne csak arról essen szó, amit egy parlame nti párt felvet, hanem arról is, ami a választók számára fontos. Hogy a témákat ne a politikusok, hanem a választók diktálják. demosth enes TGM: 1. A bal- és jobboldal között VAN különbség. A baloldal (ha csakugyan az) a társadalom "alsóbb", vagyontalan osztályaina k a képviselője kell hogy legyen, minden hagyományos hierarchia (klérus és világiak, nemesek és nemtelenek, férfiak és nők stb.) ellensége. Ám van egyenlőséghívő ("polgári" vagy szocdem) baloldal és van forradalmi (kizsákmányolásellenes) baloldal. Hasonl ít sa össze ezt a néhány egyszerű ismérvet a valósággal. 2. A parlamenti rendszeren BELÜL nem lehet a választóknak KÖZVETLENÜL szavuk, a rendszer szerkezete ezt lehetetlenné teszi. Lehet a népszavazásoknak nagyobb szerepet adni - mint pl. Svájcban évszázadok óta - , de ehhöz persze a honpolgárok fölvilágosultsáága, tájékozottsága kellene, s ez még Svájcban sem áll rendelkezésre, gondoljon a xenofób, bevándorlásellenes népszavazásokra. A tőkés rendszeren belül a valódi népképvislet illúzió. Ám ezen javítani leh etne, ha csakugyan baloldali párt (a) léteznék, (b) mozgósítani tudná az érdekelteket. Ez egyelőre nem látszik közeli eseménynek. De kösz. Üdv. TGM - Tisztelt Tamás Úr! Kérdésem a következő nyúlfarknyi részletre vonatkozik: "ha a kormány nem tesz kötelez ő erejű ígéretet arra ...". Árulja el, hogy hol lehet kapni ilyen "kötelező erejű ígéretet", az eszméknek melyik szatócsboltjában!? Gondolom ugyan itt ka pható a békeharc, a nemzetpolgársággal és a fábólvaskarikával egy polcon. Miért nem elég Önnek a puszta ígéret? Becsületes emberek számára az is kötelező. Ha a kormány, vagy annak egy újabb fattyúkormánya mégis megszegné ezt a "kötelező erejű ígéretet", mi tévő lenne Ön akkor? Dühösködne? Bojkottálna? Nagyon demokrata Tamás Úr! Engem nem nyugtat meg egyetle n kormány "kötelező erejű ígerete" sem. Kormányok jönnek, mennek. Azonban a népszavazás eredménye köti a mostani és a leendő prédáló, jöttment kormányok kezét egyaránt. Ládenfi Sámuel TGM: Uram, a népszavazás eredménye nem köti az országgyűlési többség ( = kormány) kezét, pl. a kettős állampolg. kérdésében az országgyűlés törvényt alkot, amelyben szabadon, lazán fogja értelmezni az ön "igen" szavazatát (és jól kitol önnel), sőt: Orb án Viktor és az MSZP még a népszavazás ELŐTT értelmezni óhajtja az esetle ges "igen" jelentését, mégpedig a szűkítés és eljelentéktelenítés irányában, megejtő harmóniában egymással. Több szkepszist! Üdv. TGM - Tisztelt TGM! Szombati írása felettébb kétoldalú. Noha a "kettős állampolgárság" anomáliáját remekül foglalta össze, a kórház privatizációt boncolgató részekben kivételesen - már csak azért is kivételesen, mert egyébként írásaival többékevésbé célba szokott találni - nagy bakot lőtt. Nem igazán értem, hogy hogyan gondolhatja azt, hogy dicső hazánkban nyomorúságos évtizede k beidegződéseit magánviselő, velejéig beteg egészségügy "az állam és a közösség" segítségével egy varázsütésre meggyógyulhat,
