Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-15
21 Kolláth György szerint a Fidesz által kezdeményezett európai útlevél, illetve az MSZP által javasolt nemzetpolgárság olyan megoldások, amelyekről kimutatható, hogy az alkotmányos intézmények és kategóriák megkerülésére szolg álnak. Valki László nemzetközi jogász úgy véli, ha sikeres lesz a kettős állampolgárságról döntő népszavazás, az EU ki fogja fejezni súlyos aggályait, és tárgyalni akar majd a magyar kormánnyal. A jogász szerint az aggodalom oka az lesz, hogy Magyarorszá g tízmillió lakossal lépett be az unióba, és fél évvel belépése után az ország nem terjesztheti ki ilyen jelentős mértékben a magyar polgárok körét. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdését kétoldalú egyezményekben szokták rendezni. vissza "Ilyen rossz érzéssel még nem hagytam el Budapestet" Felvidéki, kárpátaljai, horvátországi magyar vezetők csalódottan nyilatkoztak a Magyar Rádiónak A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán a határon túli magyar szervezetek az igen mellett érveltek a Magyar Állandó Értekezleten. Közös zárónyilatkozat helyett azonban csak egy különnyilatkozat született, amelyet a hazai kormánypártok nem írtak alá. Kárpátaljai, horvátországi magyar vezetők csalódottan nyilatkoztak a Magyar Rád iónak. - A Felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke, Bugár Béla bízik abban, hogy még a december 5i népszavazás előtt meghatározzák a leendő kettős állampolgárság körülményeit. - Láttunk valamiféle elmozdulást. Az egyik, hogy az ellenzéki pártok a kett ős állampolgárság kapcsán kifejezetten az igent szorgalmazzák. A másik oldalon viszont az MSZP elnöke, Hiller István is jelezte azt, hogy kényszerpályán mozgunk, december 5én így, vagy úgy, de meg lesz a népszavazás. Éppen ezért előtte jó volna valamiféle törvényjavaslatban megállapodni. Én ezt egy pozitív elmozdulásnak látom. Amennyiben jövő héten ez a folyamat beindul, akkor látom annak a lehetőségét, hogy egy olyan törvény körvonalazódik, ami majd meg fogja mondani például a magyarországi választópolgár oknak is, hogy nem kell tömeges áttelepüléstől félni, illetve, hogy ez nem fog sokba kerülni. A mi esetünkben ennek szimbolikus jellege van, hiszen Magyarországgal egyszerre kerültünk az Európai Unióba. Ugyanakkor azon államokban élő magyarok számára, amel yek még a schengeni határokon kívül rekedtek, óriási jelentőségű, hogy magyar útlevéllel utazhatnak, ami egy kicsit tágabb teret nyit, például a kapcsolattartásra. Látni kell azt, hogy amennyiben a népszavazás elutasító volna, vagy netán nem volna sikeres, az beindíthat az egyik oldalon egy asszimilációs folyamatot, és másik oldalon kiválthat a többségi nemzet részéről egy olyan fajta reakciót, hogy "na most már akkor csöndben legyetek, mert hiszen odahaza sem akarnak benneteket". - A Kárpátaljai Magyar Ku lturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós tart az esetleges magyarországi elutasítástól. - A kárpátaljai magyaroknak már volt része egy alapszerződésben, aztán a státustörvény kilúgozásában, ezeknek a Magyarország irányából jövő jelzéseknek nagyon komoly, morális tömegpszichológiai hatása van, ezektől féltem többek közt az enyéimet is. Vagyunk olyan rossz helyzetben, hogy azt mondjam: ez még nem hiányzik hozzá. - Kovács Miklós szerint a külhoni útlevél sem lenne szerencsés megoldás. - Nekem problémáim v annak azzal, hogy hogyan fog egy kvázi, de nem igazán magyar útlevélre nézni egy ukrán határőr. Tehát valaki megy Csap irányából Záhonyba, és előhúz egy ilyen papírt. Odaadja az ukrán határőrnek, az furcsálkodva ránéz, valószínűleg úgy löki vissza kapásból , mint hogyha egy döglött békát adtak volna a kezébe. Ha nem, akkor elkezdi nézegetni és tanulmányozni, például azt, hogy milyen állampolgár is az illető, aki azt a papírost adta. Keresgeti, és mit fog rajta találni? Láttam én már ilyen furcsa papírokat, p éldául egy észtországi orosz az útlevelében azt a feliratot viseli, hogy idegen. Nem tudom, hogy
